Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-04-18 / 31. szám
— 122 — atya, törvénytelen gyermekekre az anya illetősége határoz. Minden polgárnak jogában áll más községekbe települni. A község a települést csak akkor tagadhatja meg, ha a települő ellen bebizonyittatik, hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van, és ha a község terhelése nélkül magát fenntartani nem képes. Minden területnek szintén valamely községhez kell tartozni. A község következő jogokkal és kötelességekkel bir : a) saját beliigyeiben határoz és szabályrendeleteket hoz ; b) határozatait saját elöljárói által hajtja végre ; c) rendelkezik vagyona felett ; d) községi adót vet ki és hajt be ; e) utakról, közlekedési eszközökről ; f) iskolákról s más intézetekről ; g) tűzés közrendőrségröl gondoskodik és h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket a törvény reá ruház. De csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely a községi vagyonra vonatkozó lényeges megterlieltetésekre, elidegenítésekre, szerződésekre, költségvetésekre stb. vonatkozik. A község minden sérelmes határozata ellen az érdeklettek a szabályszerű kihirdetéstől, illetőleg kézbesítéstől 14 nap alatt a törvényhatósághoz és onnan 15 nap alatt a belügyministerhez folyamodhatnak. — Azt, hogy a határozat csak birtokon kiviil fe- lebbezliető mindenkor a határozatban, mindig világosan kell fejezni, — e záradék hiányában a határozat birtokon belül felebbeztethetik A községi képviseletről. A község önkormányzati jogát képviselö-testületo által gyakorolja, ennek fele áll a legtöbb államadót fizető községi nagykorú lakos vagy birtokosból (virilis szavazattal birók) — másik fele a választó közönség választottaiból. A választás alá nem eső tagok névjegyzéke évenként ki- igazittatik. Községi választó minden 20 éves községi lakos, a ki bármi adót a községben két év óta fizet, ki azonban személyes-kereseti adón kívül más adót nem fizet, csak úgy választó, ha gazdai hatalom alatt nem áll. Választó joggal nem bírnak a hadseregben (hadi tengerészet) és honvédségben tett- leg szolgáló katonák, a bűntény miatt vizsgálati fogságban lévők, bűntettesek büntetésük alatt, csőd alá kerültek, végre az állami és megyei tisztviselők, ha fizetésükön kivül más jövedelmi odót a községekben nem fizetnek. A képviselő-testület választás alá kerülő tagjai három évenként 6 évre választatnak, ugyanis minden harmadik év elteltével sorshúzás utján minden második tag kilép. Ezen képviselő-testület ülései nyilvánosak. A közgyűlések számát és idejét a község szabálren- delcttel állapítva meg. Az elnök a tagokat a fölveendő tárgyakról legalább 24 órával a gyűlés előtt értesíteni tortozik. A közgyűléseken a jelenlévők határoznak ; ha a községet terhelő vagyoni ügyletekről van szó, mindig névszerinti szavazás rendelendő el. Az elöljáróság. Ez áll kis községekben a bíróból és legalább 2 tanácsbeliből és a körjegyzőből, nagy községekben a bíróból, legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból községi jegyzőből és a közgyámból, rendezett tanácsú városokban a polgármesterből, jegyzőből, rendőr-kapitányból, tanácsnokok, ügyész, orvos, számvevő, mérnök, pénztárnok, ellenőr, levéltárnok, közgyámból s más a helyi igények szerint rendszeresítendő állomásokból áll. Kis községekben a bírót és tanácsbelieket a választó közönség, körjegyzőt a szövetkezett községek képviselő-testiiletei- nek egyeteme, — nagy községekben az összes-elöljáróságot a választó közönség, rendezett tanácsú városokban ezt a képviselő-testület választja. Az elöljáróság a jegyző kivételével kis és nagy községekben 3 évre, rendezett tanácsú városokban 6 évre választatik, mindenik tagja esküt tesz le. A jegyző és körjegyző azonban élethossziglan választatik és jegyzői szigorlatot letenni köteles, melynek tárgyait a belügyminiszter határozandja meg. A törvényjavaslat, úgy az elöljáróság, mind a képviselők felelősségét szabatosan megállapítja. Az elöljáróság mindenik tagja az általa okozott kárért kártérítési kötelezettséggel tartozik. A káresetek a biróságok által a polgári magánjog elvei szerint dön- tendök el. Ha az elöljáró felsőbb parancs következtében járt el, úgy a keresetek azok ellen inditandók, kik a törvénytelen cselekményt elrendelték. Az állami közigazgatásra vonatkozó rendeletek, végrehajtásáért kis és nagy községekben a biró és község- jegyző, lendezett tanácsú városokban a polgármester felelős első sorban. Azon belügyekben, melyekben a község a törvény korlátái közt önállón intézkedik, a képviselő-testület gyakorolja a felügyeleti és ellenőrzési jogot. Az elöljáró ellen tiszti keresetnek van helye, ha kötelességeit, a szabályrendeleteket megsérti, vagy felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajtható határozatokat végrehajt. A tiszti keresetet vizsgálat előzi meg, melyet a község saját ügykörében a képviselő-testület, a törvénynek és törvényhatóságoknak az alla mi es a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletéi végrehajtása körében — kis és nagy községeknél a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban a polgármesterre nézve az alispán, a többi tisztviselőre nézve a polgármester rendeli el. A tiszti keresetet a vizsgálat eredményeihez képest a képviselő-testület, szolgabiró vagy alispáu rendeli el, és a felfüggesztett elöljáró kelyettesit- tetik. — Legfontosabb intézkedések közé tartoznak a községi háztartásra vonatkozók. A község minden ingó- és ingatlan vagyonáról évenként leltár készítendő. A község törzsvagyona csonkitatlanul fenntartandó, kivételes esetekben annak elidegenítését a képviselőtestület legalább 30 nap közbejöttével névszerinti szavazás által határozhatja el. A községi vagyonkezelés módját és feltételeit a képviselőtestület határozza el, azonban ez irányban hozott határozataiból 30 nap alatt felebbezni lehet mindenkinek a törvényhatósághoz. A községi vagyon bérbeadása rendszerint csak nyilvános árverés mellett történhetik meg, ennek módozatait és a kikiáltási árt a képviselőtestület határozza meg. A községi költségvetést a különvéleményekkel és egyesek által netán beadott észrevételekkel együtt be kell terjeszteni a törvényhatósághoz, mely, ha az ellen panasz emeltetett, a jóváhagyást meg is tagadhatja, észrevételeit a községgel közli és azt újnak készítésére, illetőleg a régi kiigazítására is utasíthatja. A kis és nagy községekben a község minden egyes tagját érdeklő köz- igazgatási költségek .az egyenes államadók arányában, a földbirtok érdekében tett költségek pedig csak az érdekeltek földadója arányában vettetnek ki, azon költségek pedig, melyek a két osztályba nem sorozhatok, (minők a belrendörségi és közbiztousági kiadások), csak a házjövedelem és személykereseti adó arányában vettetnek ki. Rendezett tanácsú városokban a községi adó a városi lakosok egyenes államadója után az eddigi gyakorlat szerint százalékokban vettetik ki. Kivételes esetekben ezek a követett államadókra is vethetnek pótadót. A községi számadásokat maga a közgyűlés vizsgálja meg, e vizsgálatot rendezett tanácsú városokban a számvevőség vagy bizottságé előzi meg. A község köteles gondoskodni mindazon a községben illetékes szegények ellátásáról, kik magukat községi segély nélkül fenntartani egyátalán nem képesek. Végre a törvényjavaslat a vegyes és átmeneti intézkedésekről szól. Elrendeli, hogy a fölött, miszerint a paszta községgé, a kis község önálló községgé, nagy község rendezett tanácsú várossá vagy kis községgé, a rendezett tanácsú város nagy községgé alakuljon át, a törvényhatóság véleményének kihallgatása mellett mindig a belügyminiszter határoz, inig azt, hogy a rendezett tanácsú város külön törvényhatósággá alakuljon át, a törvényhozás külön törvényben engedi meg. Addig inig a községek e törvény értelmében teljesen átalakulni nem fognak, az elsőfolyamodásu bírósági hatósággal felruházott kiváltságos mezővárosok rendezett tanácsú városoknak, a külön községjegyzőt tartó mezővárosok és falvak nagy községeknek, a közös községjegyzőt tartó faluk pedig kis községeknek tekintetnek. A jelen törvény kihirdetése alkalmával alkalmazásban levő községi jegyzők megtartják állomásaikat és azoktól csak hanyagság, mulasztás, bűntény stb., vagy a községgel kötött egyezményeik következtében mozdíthatók el. A jelen törvény végrehajtásával a belügyminiszter bizatik meg. Ezekben foglalhatók össze az uj községi rendezés rendelkezései. (Polit, ujd.) Vidék. S.-Szt.-György, 1871, Április 8-ikeTisztelt szerkesztő ur! becses lapja számára, — különösen pedig a szenvedő emberiség iránti tekintetekből, egy nevezetes eseményt jegyzek fel, mely Háromszék sepsi-szent-györgyi kórházában közelebbről történt. Ugyan is : L. falvi F. S.-né beteg lévén, a kórházba került. Rémitő betegségének neme az orvosi teclinicus terminus szerint „ anus praeter naturális“ az az : természetellenes emésztés, mely abból áll, hogy a megemésztett eledel, az emésztésre szolgáló rendes csatorna kikerülésével a hason tör magának utat, s az üriilés ily módon csaknem folyton tart. A fenforgó esetben a betegség veszélyesi- tésére szolgált az, hogy egy kettős bélnek darab része leszakadván, e képkét — természetellenes nyílással ellátott — bélvég támadt. Hallatlan, de igaz ! Szék-fő orvos Dr. Wisiák Antal ur e kérlelhetlen veszélyes beteget az életnek visszaadta ; ő ugyanis, amaz elszakadt két bél-véget — szabad folyásra alkalmas módon — összeforrasztotta s a beteg nem rég távozott el a kórházból egészségesen. Hogy egy ilyen orvosi műtéthez mennyi talentum ügyesség kívántatik, részemről megbírálni hivatva nem vágj ok, de nem is tudnám; azonban el merem mondani, miszerint hasonló eset aligha fordul elő 2—3 évtized alatt is, nagy területen. Emlitett orvos ur tudom nincs о sorokra _v agy épen az azokban nyilvánulható marasztalásokra szorulva, de szabadjon legalább annyit mondanom, hogy ő általános tudomás szerint nagy operator, kit hasonló tényeiböl jól lehet már ismerni legyen tehát tisztelet neki és éljen sokáig ! Egyébiránt őszinte» meg is lehet vallani, hogy nem sok törvényhatóság áll úgy „egészségügy“ dolgában, mint Háromszék ; két jeles férfi őrzi kiválóan az emberek életét, az egyik a szék felvidékén Dr. Sinkovics honvéd-ezredorvos, s a már emlitett itt az al-vidéken, kiket úgy lehet képzelni, mint két pásztort a nyáj két szélén. Gedeon. К ft 1 f « I il. К el о ti ü g y e к. A „Reform“ április 11 -ki sz.-ban a keleti bonyodalom felöl igy vélekedik : Ausztria-Magyarországnak érdeke épen keleten teszi legajánlatosabbá azon semlegességet és non — interventiót, melyet annyira boldogítónak tartottak a mi magyar államférfiaink a német egység irányában. — Miben áll az a keleti kérdés ? Eddigelé vagy az okos diplomaták, minők Pál - merston és III. Napoleon, vagy a még okosabb gondviselés azaz a viszonyok természetes hatalma, úgy intézték, hogy az ozmán birodalom életképesebb népei részint önerejükön, részint külhatalmak segedelmével rendre kiváltak a nagy kapcsolatból, először fél függést s aztán csaknem teljes függetlenséget nyervén. Ezen fokozatos kiválás helyett a rajongók által ajánlott radikálisabb gyógyszer, egy átalános in- surrectio a porta ellen s a törökök teljes kiűzése Európából a bajt egyátalábau a bajt meg nem oldja vala s meg nem oldhatná, hanem ellenkezőleg súlyosabbá tenné. Egy „beteg ember“ helyet a kelet öt—hat senyvedező kórháza lenne. íme a régebb idő óta félfüggésben vagy egész függetlenségben lévő Görögország és Rumánia nem oly nyilt seb-e Európai testén, mint maga a nagy török birodalom ? A török birodalom kétféle alkatrészből állván, melyek egyikét teljesen a porta souvairenitása alatti tartományok képezik, másikat a belügyeiben független, de a porta souezerainitását elvben elismerő államok, melyek mai nap olyforma viszonyban vannak a szultánnal, mint a ki egy birtok független ura ugyan, de az idegen tulajdonjog elismeréséül csak egy aranyai fizet évenkint, — az a kérdés, ezen alkatrészek közül melyikben kellene monarchiánknak háza előtt sepernie ? Nézetünk, hogy e részben semlegeseknek kell lennünk s egyaránt tisztelni mind a fenálló souve- raiiiitást, mint pedig a népek jogos aspirációit, — de egyszersmind érdekeinknél fogva meggátolni azt is, hogy más hatalmasságok egyoldalúan be ne avatkozzanak a szomszéd nagy állam belügyeibe. Nézetünk az, hogy diplomacziánk nagyot hibáznék, ha megengedné, hogy akár a török, akár az orosz, akár a kettő együtt megszállja Ruinániát. Egész erejéből és súlyával óvást kell tennie ez ellen s sürgetni kell a kis ország teljes souvairenitásá- nak Európa általi biztosítását. Rumániában rövidebb, hosszabb ideig lehetnek belzavarok, lehet anarchia ; de elvégre is az senki másnak kárt nem tesz, mint Rumániának, ha önmagában kiforrni engedik. Meglehet, mint mondani szokták, nincs megérve még a szabadság és önállóság élvezetére ; de mi egyébb érlelhetné meg, mint épen a szabadság és önállóság saját erején való próbálása? — Kétségkívül az orosztól eredvén az eszme egy megszállásra nézve, föl lehet tennünk, hogy Oroszország épen az önállás kiirtására akar oly készséggel Rumánia karja alá nyúlni. Bukuresti hírek. Egy april 7-ről keletkezett bukuresti levélből következőket tartunk szükségesnek olvasóinkkal közölni : Tény, hogy a m. h. 22-ki eseményeket semmi más kéz nem intézte, mint Gliikáé, s ennek kezét semmi más erő nem mozgatta, mint Oros zországé. Kétségen kivül nem egészen közönséges fogással van dolgunk : hol fordul ugyan is elé oly visz- szásság, hogy maga a kormány támasszon forradalmat az ország kiváló ellenségének segítségével? Jolin Ghika, a samosi ex-fejedelem soha sem mondott le a fejedelem szerepéről.
