Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-04-14 / 30. szám
118 — Részemről ezen nézetből kiindulva fölajánlottam Csik-, Három- és Udvarhely szék tanfelügyelőjének, bogy a körébe eső néptanítók közül mindazokat, a kikre nézt könnyebb Brassóba vagy Hid- végre, mint a távol Keresztárra menni, — egyenlöleg fogadom a körömbe esőkkel ; viszont fölkértem, bogy fogadja el azon tankeriiletembelieket, a kik Sz. Keresztárhoz lakván közelebb, oda vágynak. Részemről kijelentem itt is, hogy akármely törvényhatóság területén működő néptanítókat egyaránt szivesen fogadok körömben, és az 50 kr. na- pidijt kieszközlöm akárhonnan jövök számára. Hozzá teszem még azt is, hogy előadások, a megjelenők igényei szerint, az országban használt mind három nyelven és kiilöu-kiilön tartatnak. Mig a körömbe esőket hivatalosan megtaláltam, más törvényhatóság-belieket itt kérek föl, hogy megjelenési szándékukat tudassák alólirettal. Brassó, 1871, ápr. 12-én. R é t h i Lajos,*) F. Fejérmegye, Brassó és Fogaras- vidékek tanfelügyelője. Vidék. F.-f.-megye, 1871, ápril 10 FelsÖ fehcrmegyébol s gyűlésről jövök és írok. Ily bevezetés után ki gondolna egyébre, mint rnnlatságos históriák, párbajok, vagy keserves jere- miadokra. Istennek hála ! — sem az egyiket, sem a másikat nem fogja találni rövid értesítésemben a. t. olvasó, hanem igen is látni fogja a t. közönség, hogy felső f. megyében se tűnt el végkép az egyetértés szelleme, hogy él az ügyszeretet. Hogy van tér itlis, hol barátságoson érinekeznek a pártok, van közügy, melyet felekezeti s nemzeti külöinbség nélkül felkarol az értelmiség. E tér: az „iskolatanács gyűlés“; s az iigy : a „népnevelés ügye“. Megyénk évnegyedes iskolatanácsgyülése, mely f. e. apr. 5-én Erzsébethvárosan királyi tanácsa és tanfelügyelő „Réthi Lajos“ ur elnöklete alatt tartatott, erről fényes tanúságot tesz. Elnök megnyitó beszédében ihletett szavakkal, meghatóan emlékezett meg üdvözölt báró „Eötvös József“ közoktatás ügyérröl, mint ember, iró, és államférfiról — felemlítvén az elhunyt nagy hazafinak a köz ügy szolgálatában, minden irányban egyiránt kitűnő és nagyeredményii munkáságat, — különösen az országos népmüvelödés torén megindított és nagyrészben sikerült kezdeményezéseit, intézvényeit. A gyűlés megindult érzelmeinek a megragadó kegyc- 1 eles beszédnek szorúl-szóra jegyzőkönyvbe vezetésének, s az üdvözült nagyhazafi n. mlgú özvegyéhez intézendő részvét nyilatkozatnak elhatározásában adott kifejezést. A közelebb tartott gyűlés jegyzőkönyvének tájékozás végetti felolvasása után : elnök egy részletes kimutatás alapján kimerítő előterjesztést, tett megyénk 5 járása minden egyes iskoláiról, azoknak e folyó tanszakbani állapotjáról népesség, iskolaépület taneszközök szaporítása sat. sat, tekintetében. Mely előterjesztésből örömmel értettük, hogy alakiban a népmüvelödés iránt mindenfelé élénk érdekeltség és mozgalom mutatkozik, sőt néhol mint a „Hévízi és Peselneki“ járásokban — az ottani t. szolgabirák erélyes közremüködésök folytán nevezetes tlöhaladás is történt. Minek folytán az iskolatanács az ottani szolgabirák : Maurer G. és Bocsa Gy. uraknak jegyzőkönyvileg elismerését nyilvánította. A felnőttek oktatása tárgyában elnök nem jelenthet nagy eredményt, — csak 14 községben jelentkeznek ezen tanfolyamra : a több községből felszólítására még értesítést se küldöttek. Ezen körülmény alkuimul szolgált az iskolatanácsnak, a tisztséget felkérni hogy a népoktatást tárgyazó rendeleteket illetőleg az alantas közegeknek rendelje meg, miszerint a rendeletek miként történt foganatosításáról esetenkint tegyenek jelentést a tisztségnek. Az egyes iskolák felemlitése közben örömmel értettük elnöktől, hogy Bodola iskolaépítésre 6000 frt. államsegélyben részesült, s hogy megyénkben 41 (egésztankerületben 100) iskola részére utalványoztatok a m. k. közokt. ministeriumtól különböző taneszközök, melyek már mégis érkeztek Brassóba, — s melyeknek az illető helyekre való elszállithalásának eszközlésére a tisztség utján a t. szolgabiró urak fognak megtaláltatni. *) A „Kronstädter Zeitung“ és „Gazette Tran- silvaniai“ t. szerkesztőségeit tisztelettel kérem ezen közlemény átvételére. L R. A uj vall. és közoktatási minister ur kincvez- tetéséröl értesítő rendelet őszinte tisztelettel való tudomásvétele után több üdvös ministeri rendeletek olvastattak a „népiskolai kertek“ berendezése, a „gyakorlati szőlőművelés, s a földrajz“ tanitatása tárgyában, — továbbá a tagosítás alkalmával az iskola számára kihasítandó földterület használatai, s az 1868-iki 38—ik t. ez. 23 §-ának teljesedésbe — vételét illetőleg : — mind ezek foganatosításáról beható tanácskozás után urasitó határozatok tetettek. Intézkedés tétetett azon községekre nézve, hol a 'közös iskola elhatároztatott, azonban az akadályok miatt megadatott : az ilyenekbe egyes iskola tanácsosok küldetlek ki, a további lépések megtételére. f — Atalános örömmel vette tudomásul az iskolatanács a m. kir. vált. és közokt. ministerium 4607 1871 sz. alatti rendeletét, melyszerint ezen — három közlörvényhatóságot magában ölelő — tankerületben f. évben újból elrendelt ideiglenes képez- dei tanfolyam helyiségéül Hidvég jelöltetett ki. A tanfolyam czélszerü berendezése czéljáböl egy bizottság küldetett ki gróf Nemes J., Imecs János, Nagy S. és Csíki József személyükben, a fetetti vélemény és terv készítése végeit, hogy : vájjon a kijelölt község alkalmas leend-e számosabb tanítók elszállásolására szükségelt lakszobák és tantermek kiállítására: köteleztetvén о bizottság ez ügyben vé- leményes jelentését tanfelügyelő elnök úrhoz april 26-ig megtenni. Végre az iskolatanács a részére az 1870-ik évre kiutalt tiszteletdij utasitásszabta elosztásáról intézkedett, megbízván a kiutalt dijak kezelése — s az egyesek nyugtájára kiosztásával. Apathi Péter iskolatanácsost. Érdemesnek találjuk itt megemlíteni Imecs J. iskolatanácsot, ki illetményét az iskolatanács által felállítani tervezett „megyei népnevelési alap“ javára felajánlotta. Úgy hiszszük többen is fogják példáját követni. A délelőtt megkezdett, és pár órai szünetelés után d. u. tovább folytatott iskolatanácsgyülés — miután elnök tanfelügyelő urnák fáradhatlan buzgalmáért méltó elismerés szavaztatott — kölcsönösen szívélyes búcsú után eloszlott, azon hő óhajtást vívón keblében a tanács minden tagja : Vajjha az egyetértés és ügy szent szelleme lengné át másnemű gyűléseinket is I ! ! .... Y ... r. К ii 1 f ö I (1. Párisi események. A polgárháború komolyan megkezdődött. F. h. 2- és 3-án nagy ütközet támadt a nemzetőrök és a versaillesi hadcsapatok között. A kormány-csapatok operácziója az észak-nyugati csatavonalon jelentékeny sikert aratott ; a versaillesi csapatoknak ugyanis sikerült a neuilly-i hidat elfoglalniok, mely az ottani avenue-t védelmezi. A csata, melynek eredménye a hid elfoglalása lett, majd egész napon át tartott, s sok veszteséget okozott mindkét részen. A fölkelők dél felé már kénytelenek voltak a hid torlaszai mögé visszavonulni, hol aztán a csatát ismét hevesen folytatták, A vorsaillesi csapatok a courbevoie-i Rond-Point-en levő ütegeikkel szétlőtték a torlaszokat, megfutamították a fölkelőket, sőt a Pá- risba vezető avenuet is megtisztították az ellenségtől úgy, hogy azt innét túl csak az ujonan odavout csapatok szuronyai védik a versaillesi hadsereg ellen, melynek kedvező körülmények közt a sikerre való komoly kilátás mellett lehetne ezen oldalon a Pá- risba való benyomulást megkísérteni. Sokkal roszabbul áll a kormány-csapatok dolga a déli hadvonalon. Mint Londonból távirják f. h. 3-ról, itt n helyzet igen komoly. A fölkelők a Mont- Valérien kivételével minden, a poroszok áltak kiürített erődöt megszálltak, s azokat a legmesszebbre hordó tengerészeti ágyukkal fegyverezték föl, roppant mennyiségű lőszert halmoztak föl, elfoglalták Cheisy-t s megkísértették Versaillesnak a déli departement- okkal való összeköttetését elvágni, s igy Versaillesi ezen oldalról fenyegetni. Azon nagy előkészületekből azonban, melyek a déli hadvonalon a versaillesi csapatok által véghezvitelek, következtetni lehet, hogy a versaillesi hadvezénylet komoly eljárásra készül a déli fortok ellen, melyek közül, ha sikerülne elfoglalni egyet vagy kettőt, a forradalom kénytelen lenne letenni kezéből a testvérgyilkos fegyvert. Mig Páris falai alatt a poroszok ellen soha ki nem fejtett erőfeszítések történnek, az alatt a forradalmi kormány egész kényelemmel tovább játsza pünkösti királyságát. Grossut, a párisi commune külügyeinek megbízottja, a Párisban levő diplomácziai képviselőknél „hivatalosan“ notifikálta a „commune kormányának“ megalakul tát. Ez alkalommal egyszersmind ; kifejezte a commune nevében Grousset azon óha- 'ját, hogy „a népek közti baráti kapocs szorosabb ; legyen.“ — I I örök ügyek. A lconstanczinápolyi legj közelebbi minisztertanácsban, mint a török fővárosból ta\ Írjak, elhatároztatott, hogy a bolgár-egyház- kongresszus által javaslatba hozott négy exarcha-jö- j lötet a kormány elfogadja; ezek közül kinevez, s I a ki nevezettet a patriarcha által fölavattatja. Ha I azonban a [patriarcha által fölavattatja. Ezt me°*ta- ! gadná, a bolgár egyház-gyűlés óhajának, miszerint !a bolgár egyház a görögtől külön váljon , hely í adatik. — í Egy intó szózat. Konstantinápoly, márcz. 31. A Reformban következő levelet olvasunk. Keleten roppant fordulat áll küszöbön. Orosz- oiszag legközelebb már aktiv politikát fog kezdeni s ennek éle első sorban a magyar-osztrák monarchia ellen lesz fordítva, végczélja pedig a dél-kelet térképének teljes átalakítása. Igen jól értesült egyén moudá nekem : „a háború Magyarország és Ausztria ellen küszöbön áll, Oroszország nem hagyja Galicziát Ferencz Józsof jogara alatt és ekkor a keleti katasztrófa elháríthatatlan. “ Sz.-Pétervárott már készülnek c dologra. Az akcziót következő változások fogják jelezni a diplo- macziai karban Gorcsakoff herczeg jószágaira vonul, hogy jól megérdemelt nyugalmat élvezzen, utódja pedig nem lesz más, mint Ignatieff tábornok. Bariatinsky és Fadejeff benső barátja. Ezen orosz külügyminiszterről in spe nem sok mondható : bir mindazon tulajdonokkal, melyok nag-y szerep játszására képesítik. Roppant erély, kíméletlenség egész a ko- gyotlensógig, tisfcta moszkovita mint Catkoff, pánszláv mint Pogodin, az ö tanítója és mestere, osztrákfaló a végletekig, magyargyülölő mint Aktakoff s eszközeiben ép oly kövessé válogató mint Bismarck, — ez körülbelül azon férfin, kit a sors megbizni látszik azon szoroppel, hogy Oroszországot végkép vezesse ki az európai czivilizáczió ösvényeiből s pánszláv jellegű nemzeti állammá alakítsa. „Csak egy Bismarckot kapjon Oros zország, s mi nem fogjuk kikerülhetni a végső harezot“, szolt Suad pasa végrendeletében ; — e Bismarck most megvan. Ignatieff majd Novikoffot küldi ide, Bécsbe pedig az ázsiai departement főnökét, Stremonkoffet, kinek bolyét Tsernajeff tábornok foglalja el, Ignatieffnek hu mása mindenben, a mi a pánszlávizmust illeti. A belgrádi és bukuresti fökouzubágok, mint igen fontos állomások, szintén Ignatieff hívei által fognak betöltetni ; különösen Bukurest számára Chitrowo, az odes- sai főkormányzóság egy diploinacziai tisztviselője van kijelölve. Megbízható egyénekkel bo levéti töltve minden fontosabb állomás, megindul majd a játék. A személyváltozások a görög liusvét után fognak alkalmasint történni ; az akczió kezdetétől tehát nem igen hosz- szn időköz választ el. Az előkészületek már folynak. A legbiztosabb forrásból jelenthetem, hogy az itteni orosz nagykövet már négy hét óta a legsajátságosabb tárgyalásokat folytatja Aali pasával. Hir szerint nem csekélyebbről van szó, mint az Ausztria-Magyarország elleni hadmivel éti vonal biztosításáról, a Visztulától Kamener és Podolzkig. A porta felszálittatott, hogy összes területének garancziája mellett tartsou szigorú semleges séget a bekövetkezendő eseményekkel szemben, és kö vetendő például hozatik Oroszország magatartása a német- franczia háború alatt. A tárgyalások még folynak. A porosz követ támogatja Oroszország ajánlatát, s mindenki, ki Bismarck politikáját más irányúnak festené, tévúton van. Jogosan lehet föltenni, hogy Ignatieff lépései nem lesznek sikertelenek. Kaiserling, úgy látszik, szintén megkapta már utasításait. Vájjon tett-e mindezekről jelzést Bécsbe az in- ternunczins ? Vájjon birt-e az öreg ur mindezekről csak sejtelemmel is ? Nem tudom, de alig hiszem. Azt tudora, hogy Ignatieff terveit meggátolni itt ő nem képes, és hogy átalában mindenki által igno- ráltatik : A porta persze aggódik mindezek mellett, — erre mutat Batum és Trebisond megerősítése is, — de végre is engedni fog, ezt bizonyosként vélem állíthatni. ° Akkor aztán kitör a vihar, melynek számára az ó-orosz párt annyi villámot gyűjtött. Mi a magyar-osztrák monarchia teendője e kon- stellácziókkal szemben, arra nézve bizonynyal nem szorul az én tamácsomra. Csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy — valamit tenni kell. Ne ringatózzanak Bécsben és Pesten csalálmokba, ne bízzanak azon békés hangban , mely Oroszország minden külképviselőjének (Ignatieff kivételével) utasításában van. Mindenekelöt pedig ne Ingyenek a Berlinből jövő biztatásoknak. Létesítsenek egy an-
