Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-04-04 / 27. szám

107 — S. Szentivány, 1871. márczius 28-án. T. Sz. ur ! A „Nemere“ idei 23 ik száma a liáromszéki közelebbi biz, gyűlésről egy tudósítást hozott, melynek több tételei vagy ferdék, vagy ép­pen valonlatak, a vádoskodások pedig az alapot és igazságot nélkülözik. A t. sz. ur engedelmével legyen szabad ez ügy felderítéséhez járulnom. Nem való tudósítónak azon állítása, hogy az interpelláló a beadáskor azonnali tárgyalást köve­telt ; csak felolvasást kívánt, a tárgyalás rendje és ideje felett határozni a gyűlés joga lévén. 8 igy az interpelláló kívánsága alkotmányos és jogos, eljárása pedig correct volt, hisz a képviselöliáz is e jogot igy gyakorolja. Az interpellátiok felolvasása nem a ház­szabályon törött meg, — hisz a fennforgóit eseti e alkalmazható szabály nem is létez, hanem az önkény és erőszakon, mely mindig kész a törvény helyét elfoglalni, s annak látszatával takarózni. De a sem való, hogy a sorozási visszaélések kinyomozásáért bizottság küldetett ki : csak a tiszt­ségnek hagyatott meg, hogy a bejelentett eseteket nyomoztassa ki. Nézetem szerént helyesen történt, mert a bizottság az ingerültségen kívül aligha más eredményt kivívott volna. Az ötödik bekezdésben ez áll : Ez alkalommal Sz. Gr. és Gy. J. oly epizódoknak tették a gyűlés tagjait tanúivá s az által oly ingerültséget idéztek, hogy komolyabb következményektól lehetett félni. Sat. — a Itt már tudósító vádaskodik oly képen mit a farkas, mikor a bárányt a viz zavarásért vádolta, episódot, inegrültséget, mérsékletet emlit ; de magát a tényt, mely az episodot teszi, annak okát és fo­lyását maga javára szépen elhalgatja ; a provocatio után elmondom én. A K. közlöny tavaji 127. számában a föjegy- zőtt az Hiedelem és nyilvánosság, megsértéséért, úgy a könyvek gyanús vezetéséért vádoltam s ő balga- tása által béesmerte. Most a főtiszt ur interpeHálta- tott ; van tudomása a jegyző gyanúsításáról ? s erre nézve intézkedett é ? vagy akaré ? A főtiszt ur e tárgyról sokat beszélt, de a do­logra igen keveset mondott. Elmondotta, hogy a gyanúsítást olvasta, de annak fontosságot nem tulaj­donított, mivel a „közönség körében“ jött ki, s azért a sz. se felelős -, s a főjegyző múltja a gyanúsítás ellen kezeskedik (?). S kapcsolatban a jegyzőnek a M. Polgár tavaji 154 száma nyiltterén olvasható rá galmazó czikjét csak nem szóról szóra betanulta s elrecitálta, az én feleletemről tudomása se lévén. Több közbeszóllások után csak annyit mondottam : a főtiszt ur a jegyző feleletét jól betanulta, s elis- mondotta s most is csak arról tett bizonságot, hogy ezen viszálynak csakis egyedül az okozója. Erre több tisztviselők — tisztelet a kevés ki­vételnek, — s kiválóan három Írnok az adott jelre körülem oly pokoli lármát ütöttek, hogy a szobás­sal felhagytam ; de nem úgy a főtiszt ur, kinek nem csak a nyelve pattogott, hanem ök le ütéseitől a zöld- asztalis csattogott ; s midőn mérsékletre, s viz ivásra szolitatott, kézfenyegétessel azt felelte : megtanítom az urat, nem vagyok én bocskor, vagy kapeza. (?) E volt az epizód fő vonásokban, melynek hé­zagait gondolattal kiegészíteni a t. olvasóra bizom ; s úgy az itelélet is, hogy a történtekére ki felelős ? A zaj akkor szűnt meg, mikor a főtiszt ur kifára- dott ; s igy az N. J. elnök urnák csillapító (?) be­széde senkire se hatott, mivel későre jött s külön- henis csak annyit mondott, hogy a főjegyző nyilat­kozása után a tárgy be van végezve. Azon vád : hogy a hátralékos ügyekért ketten volnánk felelősök : éppen oly alaptalalan, mint az előbbi, s azt mondom, ha a felhalmozott sok ügyet a főtiszt ur lejáratni komolyan akarta, akkor a gyű­lést a harmadik napon is folytatni kellett volna, s minthogy nem folytatta, a hátralékokért a felelősség csakis ötöt terheli ; s végre : Tavaj kötekedő, most az ujjabb kiadás szerént „torzsolkodó“ melléknevet nyertem; és miért ; mert a gyűlés első napján kikeltem a főtiszt urnák in- parlamentaris feleselései és vitatkozásai ellen, me­lyek által a gyűlésre nyomást akart gyakorolni. Huic illáé lacrimae, azért kiáltanak három lapban kígyót, békát ellenem. Igen az ön szótára szerént torzsal- kodó vagyok és leszek annyiszor, a hányszor az il- ledelem, az alkotmányos jog, és szabagságért síkra kell szállni, s e betegségem addig tart, mig a basás kodást, s a birocratia nyomását megszüntetni si­kerül. — Szentiványi György. Külföld. Bukaresti zavarok. Márczius 28-án a kamara fejedelmi rendelet által föloszlatott. A mi­nisztérium, mely lemondását beadta, megmarad. A kamarában számosán gunybeszédeket tartot­tak a fejedelem ellen. A porta hadakkal komolyan ké­szül megszállani az országot. Az izgalom minde­nütt nagy. A kamarának föloszlása előtt, abban rendkí­vüli viharos debattok voltak. Jassy város képvise­lője gúnyosan fogadta a fejedelemnek elutazással való fenyegetőzését. Egy másik képviselő pedig lii- mezés-hámozás nélkül kinyilatkoztatta, hogy a román nemzet a német nép iránt ellenséges érzületet táp­lál. A nép között rendkívül nagy az izgatottság. Katonai őrjáratok töltött fegyverekkel, föltiizött szu­ronynyal járnak-kelnek az utczákon. Valamennyi boltajtó és ház kapuja be van zárva. A helyzet na­gyon komoly és fenyegető irányt vett. Párisi zavarok. A „vörösek“ ágyúinak torka előtt mentek végbe a választások. A párisi központi bizottság a 90 községtaná­csos közül 75 öt vall párthivének. A versaillesi nem­zetgyűlés kimondta a párisi választások semmiségét. Ennek ellenében a „Nouvelle République“ azt tanácsolja a párisi communenek, hogy a versaillesi nemzetgyűlést oszlassa szét s annak tagjait vád alá helyezze. A német birodalmi gyűlés márez. hó 28-iki ülésében előterjesztetett a fölirati javaslat, me­lyei a német nemzet képviselői válaszolni fognak császáruk trónbeszédére. A fölirati javaslat, melynek elfogadása iránt a pártok egyetértenek, telve van német hazafias lelkesedéssel, és „ schwang “-gal, mely­nek legmagasabb lebegésében kimondják a német nemzet képviselői, hogy Európának semmi más hi­ánya nem volt, mint a uémetegység. Zegyéb semmi ! Legújabb. Pari s, márcz. 28. Granier de Cas- sagnac a Gersdepartementban elfogatott. A Jura departementban heves össze­ütközés történt a lakosság s a porosz ka­tonaság között. A lakosságból 3 halott és 13 sebesült, a poroszok közül egy halott és 3 sebesült maradt a színhelyen. Thiers fölhívta a párisi börzét, hogy Yorsaillesbe átköltözzék. A börzezindiká- tns tagadólag válaszolt. Orleanista, legitimista és bonapartista képviselők Versailíesban tartott értekezletü­kön elhatározták a monarchia mielő'bbi helyreállítását. Páris, márcz. 19. Delescluze beadta lemondását mint kommune-tag, miután hi­vataltársai azt kívánták, hogy mint a kom­mune tagja ne lehessen egyszersmind a nemzetgyűlésben képviselő. Tirsrd szintén lemendott. Páris, márcz. 30. Tegnap este a vá­ros nyugodt volt, a Hotel de Ville körüli torlaszok legnagyobb része elhordatotfc, azonban a nyugati vaspályaudvar bizottsági őrök által megszállva tartatik. A vidéken a nyugalom mindenütt helyreállt ; a belle- villei nemzetőrök megszállják a póstaigaz- gatás és a központi csarnokok előtti állo­másokat. A városi hatóságot nem gyámo- litó nemzetőrök lefegyvereztetnek. Hírlik, hogy Tirardon kívül még több községi ta­nácsnok akar visszalépni. В é c s, márcz. 30. A hitelintézet rész­vényeseinek összgyülése jóváhagyta a re- viziónális bizottság jelentését és elfogadó az igazgatótanács javaslatát, mely szerint a 6,478.485 frtnyi évi nyereménybül — az osztalékoknak 8 frtnyi értékben történt ki­fizetése után — minden részvényre még egy pótosztalék 14 írt. -50 kr. értékben fi­zetendő ki. A hitelintézet összes tartaléka­lapja most 2 mill. 479.215 frtra rúg. Berlin, márcz. 30. A császár egy rendelete e hó 27-érői az 1. 28. 19. és 11-ik hadtest kerületeiben megszünteti az ostromállapotot. Az ott tartózkodó hadi foglyok a haditörvényeknek maradnak 'alá­rendelve. Vegyes. (Vagyon biztonság aBarcza mellett:) Márczius 25-én reggeli 5 órakor höltevónyi Brenndörfer Péter két ökör és két lóval fogott sze­kerével Sch . . . ur Höltevény helységébe levő szesz gyára és sörháza előtt megállt, hogy a kellő meny- nyiségü gabona zsákokat kihozza, mert felvolt fo­gadva, hogy a gyár részére Brassóban letett gabonát kiszállítsa, de képzelhetni mint rémült meg a szegény atyafi ; midőn nehány percnyi mulatás után egy csomó zsákkal kijővén fennirt négyes fogatú szeke­rét sehol sem látta ; — a káros azonnal a falnagy- hoz futott panaszra tölle elórzott marhái és szekere felkeresésére segélyt kérvén, mit a falnagy ur — a boldogságos szűz Mária szeplőtlen fogantatása ünnepe lévén — megtagadott utasítván a panaszlót, hogy keresse marháit ha befogta. A múltkor vitetett el zálog cím alatt egy höltevényi ifjú legény egyik öltöny darabja, és pe­dig egy a falnagy által kiküldött esküdt által, — mert a legény anyja vonakodott azon 6 piculát meg­fizetni, melyre fia elítéltetett, mert néhányszor a templomban nem jelent meg, —­Mire való a falnagy ? —• közbiztonság, va­gyonbiztonság, vagy egyházi fékezet kedvéért-e ? Denevér. (Eendörségiüg y.) Egy németnyelven irt levél küldetett be, szerkesztőségünkhez, a melyben a levélírója több polgár nevében panaszol, hogy a tisz­taságra az utczákban nem fordittatik elég figyelem, és hogy az utczák takarítását elvállolt vállalkozó nem felel megkötelellességének, a rendőrség pedig öt a szerződés pontjai megtartására, nem szorítja reá. Ugyancsak nem is kellemetes dolog, hogy sokszor vasárnap délután, a mikor legtöbb ember jár a pia- ezon, több helyt lehet látni, hogy ki mennyi mur- kot meg peterzselymet főzött az elbirjével. No de hagyjuk, a rendőrség sem ügyelhet mindenre, elég ha a személy és vagyon biztonságra különös figyel­met fordít. A lópiaczon a Gencsi ur házában, van egy igen szorgalmatos fiatal embernek a kereskedése, a melyet most pár hét alatt kétszer törtek fel, még pedig utolszor folyó hó 28-dika éjszakáján annak az utczafelöli ajtaját, — az első alkalommal ellopták készpénzben és áruezikkekben 400 forint és most utóbbszor pedig harmincz osztrák értékű forint ér­tékét. — Szegény kereskedő ugylátszik arra van kár­hoztatva, hogy a tolvajok számára dolgozzák. Fáj­dalom, az ilyen elemiesapásokért az ember még az éjiöröket sem kárhoztathatja, mert hát ők szegények, sem annak nem okai, hogy szinte olyan öregek mint Matusalem, sem pedig annak, hogy a világban mint éjörök fungálnak. Hanem azon bizonyos tolvajok különös elesmerést érdemelnek, azért, hogy nem csinálnak még tarkább dolgokat, mert úgy látszik lehetne. — A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 3-án estve 7 óra 10 perez. Érkezett 3-án 10 óra 5 perez. Bajor király indokolt elhatá­rozással megtagadta a placefumot a csalliatatlansági dogma végre­hajtására. Hir szerint a montmatrei hő­sök Versailles’felé kemény vere­séget szenvedtek a sorkatonaság Negyedéves tisztelt előfizetőinket fel­kérjük előfizetéseik megnyitására. Előfizetési ár: apr.—-jun. V4 év .....................frt. 1.50. a pr.—szeptemb. '/2 év. . . . „ 3.—, apr.—decz. 3/4 év.....................„ 4.50, az előfizetési öszvegek Kenyeres Adolf, felelős szerkesztői és kiadótulajdonos ügyvédi irodájába intézendők. Bécsi börze április 3-án. Pénznemek. Arany ..... Napoleond’or Ezüst .... Magyar földteherm Erdélyi „ Bánáti ,, Brassói penzárnk ápr.3-án. Pénznemek. 5. 86 Arany . ' ‘ . 5. 91 9. 95 IVapoleond’or . . 9. 97 122. 00 Magyar 20 franc . 9. 97 79. ___ Ezüs t huszas . . — 41 75. — Tallér .... 2. 40 74. 25 Török Ura . 11. 40 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Kenyeres Adoif.

Next

/
Thumbnails
Contents