Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-04-04 / 27. szám
geit ; de hivatkozik ogy szabad, alkotmányos, virágzó monarchiára : Belgiumra, ennek községi törvényre és e tv.-javaslat közt szabadelviiség szempontjából meghúzza a párhuzamot. Belgiumban a képviselőtestület vagy az u. n. tanács áll kisebb községekben 7 tagból, a legnagyobb községekben 30 tagból, vagy ezer lélekbol álló község tanácsa áll 7, a 70 ezer lélekbol álló 30 tagból. Ezen 7 tagból álló képviselet tagjai a következők : — először a király által kinevezett polgár- mester, és szintén a király által kinevezett két tanácsbeli. Tehát a 7 tag közül 3 tag a korona által neveztetik ki és csak 4 választatik ; tehát lehet képviselő-testületet képzelni, a nélkül, hogy annak minden egyes tagja választatnék. A mi képviselő testületünk, a mint fölállitjuk, áll fele részben választottakból fele részben pedig a vagyonosabb osztályok tagjaiból, minden kinevezés nélkül, és igy szabadclvüség szempontjából a belgiumi képviselő testülettel kiállhatjuk, a versenyt. Kik választják a belga képviselő-testületeket? Választják azok, kik kis községekben 15 frankot, nagyobb községekben 42 frank 82 centime egyenes államadót fizetnek. Kik választják nálunk? Azok, kik egyenes államadó fejében bármily csekély összeget fizetnek jövedelem vagy vagyon után. Tehát a mi a cenzust illeti, erre nézve is szabadelviiség tekintetében bátran kiállhatjuk a versenyt Belgiummal. Belgiumban a polgármestert a király nevezi ki, Magyarország a község elöljáróit nagy községekben azaz városokban a képviselő testület, községekben és kis helységekben az összes választók minden megszólítás nélkül választják, kandidáczió nem lévén behozva azt, a kit 10 képviselő ajánl megválasztják. Belgiumban a rendőri törvényeket a kinevezett polgármester hajtja végre és átalában a rendőri ügyek fölött nem az egész tanács, hanem épen a polgár- mester és a király által kinevezett 2 tanácsnok őrködik ; minálunk a törvényeknek végrehajtója a községben az elöljáróság és a képv. testület. Belgiumban a mezei rendőrséget a kormányzó nevezi ki, minálunk a község választja meg e közegeket. A belga képv. testületnek minden fontosabb határozatai a tartományi gyűlés véleményezése folytán a király által hagyatnak helyben, és csak akkor hajtatnak végre ; perbe pedig a község csak akkor léphet, ha a tartományi gyűlés abba beleegyezik. Azt hiszi tehát, hogy a párhuzam megvonásából következik az, hogy a szőnyegen fekvő t.-javaslatot szabadelviiség szempontjából megtámadni alig lehet. — A mi már magát a virilis szavazatokat illeti, e téren nem akar a theoria terére lépni, nem mintha a theoriák becsét kisebbíteni akarná, hanem azért, mert többször volt alkalma e tárgyban fölszólalni. Mindazokhoz azonban, mik erre nézve elmondottak egy gyakorlati figyelmeztetést intéz a házhoz. Nem utal azon viszályra, mely a volt jobbágyság és a volt földesurak közt Magyarországban létezik ; e viszály átment a zsellérek és telkes gazdák közé. A zsellérek főlizgattattak, hogy a telkes gazdák a tagositás, arányosítás, faj zás vagy remarcziális kérdések megoldásánál aránylag sokkal többet kaptak, mint ők. Egy szóval : e viszályok fönállanak és reméli, hogy meg fognak szinnii. De remélhető-e ily körülmények között, hogy azon elemek, melyeknek mégis jogosultságuk van a községi ügyekbe beleszólni, tisztán választás utján bele fognak jönni ? Azt mondják, hogy a virilis szavazat által gyűlölet fog előidéztetni az osztályok közt. — Szóló ellenben azt hiszi, hogy épen ezen szakasz, mely itt behozatik, meg fogja szüntetni a gyűlöletet. — lm, szárnya újra nő a büszke sasnak, Kit átkozottul úgy megtéptenek ; Repüly tehát ; tarts bátran a magasnak, Tiéd a szirt, a lég, a kék egek. Csak ott ne járj, liól tengereknek árja Örvényt sodor végetlen távolán, S a túlmerészt esésnek átka várja: Óvjon meg isten, drága szent hazám. S ha ármány törne ismét ellenedbe, S kaján irigység fegyvert hozna rád, Ha uj üröm vegyülne életedbe, Szent földeden ha uj vész zúgna át : Ki tart eget s földet szilárd karával, Az álljon szent ügyednek oldalán, Sújtson le értted villámostorával : Védjen meg isten, drága szent hazám. Nem messze a fellegvártól áll egy kis épület is, mely az előtt katholikus kápolna volt és most lőportorouy. (Folytatása következik.) Törvények nem alkottatnak örök időkre, azok a viszonyok változásával természetszerűen változtathatnak is. Elhiszi, hogy azon viszály — helyesebben volna mondva bizalmatlanság, melyet fölemlített, nem sokára meg fog szűnni és akkor talán egy okkal kevesebb fog harezolui ezen szakasz módosítása ellen ; most azonban kéri a szakaszt úgy, a mint be van terjesztve, elfogadni. Pest, márcz. 29. A képviselöház f. hó 29-én miután a községi törvényjavaslat 70-ik §-át névszerinti szavazással 60 szótöbbséggel elfogadta, e törvény tárgyalásában egészen a 121-ik §-ig haladt. Érdekesebb vitát csak a 104. §. idézett elő, melynél Tancsisnak Tisza Kálmán által újra fogalmazott módositványa a községi alapvagyon elidegenitésót az összes választók gyűlésének határoz tatától kivánta függővé tenni. A liosz- szas vita már oly fordulatot vett, hol a belügyminiszter egy közvetitő inditványnyal készült áldozni az ellenzéknek, midőn Csengerynek rövid beszéde e határozat oly veszélyeire figyelmezteté a házat, me lyek elég riasztók voltak arra, hogy a ház többsége a módositvány teljes elvetésével fogadja el az illető szakaszt. A képviselöház f. márcz. h. 30-án jelentékenyebb vita nélkül elvégezte a községi törvény hátralevő szakaszait, s azután Tisza Kálmán határozati javaslatát tárgyalta, mely a törvény életbeléptetését addig kivánja felfüggeszteni, inig a feudális viszonyok maradványairól törvény végleg rendelkezik. Az e fölött megindult élénk vita a határozati javaslat elvetésével végződött. Az ülés hátralevő részét a kérvényi bizottság jelentése foglalta el , melynek ezúttal érdekesebb tárgyai voltak. Egyik a különféle érdekelt pártoknak a zsidó autonómiára vonatkozó ellentétes kérvényei, másik a brassói g. k. „Bzt. Háromság“ czimü egyház ügye: a vita nem fejeztetett be. Az ülés elején Simonyi Ernő ur egy nem rég lefolyt esküdtszéki tárgyalásból vett anyagot egy interpelláczióra, melyben a kereslc. minisztertől közvetve vizsgálatot kért több felsőbb postahivatalnok ellen. Vidé к. (Folytatás és vége.) Perkö alól, márcsius 22-én. Továbbá azt mondja Gfyergyai ur ! hogy tehetség és ráérős nem gátolja a papokot a felnőttek, oktatását felkarolni, de két gátot kifelejtett, és ezen gátok egyike a majdnem mindenütt tapasztalható „tétlenség a hivatal“, — másika pedig a közönyösség számos „világi értelmiség“ részéről. Hiába iparkodik a lelkész valami módón az iskolai törvényeknek érvényt szerezni ; hiába terjeszteti fel a tanitókkal az elmaradottak névsorát a birosághoz s onnan a dullóhóz : még eddig kevés helyet lehet felmutatni, hol a törvény igazságos szigora a szülőkre, megbocsáthatlan hanyagságukért, alkalmaztatott volna. Azonkívül általános a panasz, hogy az „iskola tanács tagjai, ha tízszer hivatnak tanácskozásra egyszerre jelennek meg. S mind ezeknek az okát nem lehet megmagyarázni, hacsak nem jön az ember mintegy kényszerülve azon gondolatra, hogy : tán a hivatal részéről a rettegett restauratio, — mely tisztelet a kivételeknek páni félelemmel tölti el sokaknak szivét — a világi elem részéről pedig a megbocsáthatlan közönyösség a nevelés iránt — okozza ezen hanyagságot. Már pedig ha igy van a gyermekekkel, mit lehet tenni a felnőttekkel ? Szentiéleken az is megvolt a legnagyobb erélyel kisértve de 3 hétnél tovább nem lehetek fenütartani épen a fentebbi okok miatt. Ezek gátolják, valamint csikban úgy három- széken is a papokot — kiknek semmi anyagi hatalom nincs kezőkben, — iskolájok iránti tevékenységükben. Nem kétlem, hogy Gyergyai ur személyében nem kevesebb mint egy hivatalnok, vagy egy magát az iutelligentiáboz számitó egyéniség lappang ; ha, az előbbi, úgy tegye meg azon kötelességét, melyet Öntől a haza nemcsak kér, hanem követel is ; ha pedig az utóbbi, úgy felteszem, hogy az „iskola tanácstagja,“ vagy ha nem legyen azzá, s igy mig a meleg szobában talán korai jeremiádokot firkál, sétáljon el a tanácsba, és ott érvényesítse nemzet- iránti jó akaratát, támogassa, bátorítsa, biztassa s védje a papot, s ne engedje soha, hogy az, ki mind hivatalánál mind egyéniségénél fogva tiszteletre méltó becsületében bántalmaztassék és igy tán éppen szive keserűségében a nyilvános tevékenységtől vissza rettentessék. Lám az Ön által magasztalt református pásztorok is, csak igy juthatnak — ha jutnak — valami eredményhez: azért ha a csiki embert hozzok igazitá, tessék On is vándorbotját kezébe venni és velők tartani, s^ ott meglátja hogy mit tesz az „értelmiség“ papjuk támogatására. De most következik Gyergyai ur közleményéből a legvastagabb valótlanság, mely megvallom leginkább ösztönzött a válaszra : Kegyesedig a nagykászom plébános űrről is megemlékezni, de ezen ide vonatkozó kilencz sorból álló kis szakaszban, csak atiyi igaz, hogy a „nagy kászoni plébános derék ember“ és hogy a "Nagy kászoniak templomot akarnak építeni -, az egészből pedig kitűnik, hogy Gyergyay ur hallott valahol harangozni, de nem tudja hol. Igen rosszul értesült, az említett plébános ur azon buzgalmáról: „melynél fogva, — hogy magát es buzgó híveit megkímélje azon fáradságtól, melyei a nem messze ugyan, de jó magas dombra épült templomhoz fel kell naponta menni 50.000 forintig gyűjtött be, hogy az aljban a papiakhoz közelebb építtesse az Isten házát.“ — Sem a Nagy kászoni plébános sem liivei nem gondoltak soha arra, hogy midőn magokat egy kis fáradságtól megkímélnék, egy százszorta nagyobb fáradságba —• uj templom építésbe bonyoluljauak : hanem ha uj templomot akarnak építeni erre őket az elodázhatlan szükség kényszeríti, lévén az előbbi oly kicsiny, hogy a tetemesen megszaporodott híveket csak fele részben som képes befogadni. Azonkívül a nagy kászoni plébános nemcsak „derék ember“, hanem „szerény ember is“ és mint ilyen, nem akar a valótlan dicséretekből instalni : azért előre tudva, hogy velem e tekintetben egy gondolaton van, kijelentem, hogy a plébános ur a templomra nemhogy 50.000 de még — a rövid két év alatt iniota ott plébános tán 100 ftot sem gyűjtött ; hanem azon összeget melyet halhatatlan emlékű nagybátya Eeronczy József kanonok letett, s mely a buzgóhivek adakozása folytán, több mint 8 évvel ezelőtt begyült, — de moly összeg nem hogy 50.000 forintot, hanem még tán 8í)00 et sem tcszen —■ lelki ismeretesen kezeli, és híveivel együtt várva várja azon időt, midőn a nagy munkához hozzá foghat. — Azonban akkor is, midőn ezen óhajtott idő elérkezik, nem a mint Ou értesült az „aljban a papiakhoz közéi, szándékoznak építeni, hanem vagy a hegyre azelőtti helyére — mi ugyan nem volna helyes a régiség iránt tartozó tisztelet tekintetekül sem — vagy pedig az aljban egy még a jelenleginél is tá- vollabbi telekre. Enyit az igazság érdekében. Nem is tudtam mostanig, hogy lehetne akár katholikus akár protestáns előtt, valami „szentobb ügy“ is : mintha templomot építünk az Isten dicsőségére ; templomot a nép vallás-erkölcsi érzésének táplálására; templomot az örök igazság hirdetésére. Hol van azon iskola mely a templomot kipótolja ? a nevelésnek van e szentebb csarnoka az Isten házánál ? Van-e „magasztosabb tett“, ha a haza számára vallásos és erkölcsös, más jogait tiszteletben tartó polgárokat nevelhetünk ? .................. K ülönben legyen meggyőződve, hogy kászon régebb telyesitette már kötelességét az iskola körül mint Ön gondolná : mert mig Szt. Márton egy évtized alatt is, alig képes egy pár képzett ifjút előállítani, addig kászonból minden pályán szakértő képzett ifjúkkal találkozunk, pedig nem esik a sült galamb szájokba — mint a szentmártoniaknak kiknek az állam fizeti tanítóit, és tartja fen a legrégibb időktől iskoláját. Legközelebb is, mint örömmel értesültem oly sikeres és a kor kívánalmainak megfelelő examen folyt le ott, hogy mig a legegyszerűbb székely ember arczán is öröm könyek valának láthatók ; addig alcsik és kászon két derék alkirálybirája is, valódi honfiúi örömeket élvezett. De merem is állítani, hogy egész esik és há- romszéken nincs oly jól berendezett és tanitókkal kellőleg ellátott falusi iskola mint a kászoni. — Kérdi tán valaki mi ennek az oka ? Az, hogy ott a „seniores populi és a hivatalnokok“, nem az iskolától távol bölcselkednek, hanem lelkes papokkal egyet értőleg, tesznek mindent, mi csak jó és üdvös. — Midőn mindezeket telyes tisztelettel, tudtára kívántam adni a szentmártoni közlemény által félrevezetett közönségnek úgy, mint e félrevezetés szerzőjének is : végre azon meggyőződésben, hogy a mit mondottam: „Sapienti sat“, Gyergyai urat lévén tőle búcsúzéban bátor vagyok még figyelmeztetni. — ^ Bölcs sirák könyve 5 Részének akép hangzó 14-ik versére : „Па értesz a dologhoz, felelj felebarátodnak ; ha pedig nem, tedd szájadra kezedet, nehogy megfogattassál és megszégyeniily a valótlan beszéd miatt.“ F.................y К ... ly, se gédlelkész.
