Napi Hírek, 1944. június/2
1944-06-25 [0562]
12 folyt, Mi^cac: ny .minisztereink szombathelyi b-száde.2.flolf^ 0 Mn/¥n7 - Ez a'max v_-->^c,' kiszab edi tó,, megváltó harc a kár-; tevő idegen befolyás, a k-or.e, az anarchia és a bolsevi-eMis ellen," amelynek örvényébe szédülő fejjel mlr-xár belenéztünk. A német hő siesség ás áldozatkésr^eg megelevenitŐ erejének hatása.alatt magáraóbredt Európa haroa e2,'azokkal a hatalmakkal, amelyek ebben a Told* részben nem láttak mást, csak érdekeik vásárjának piacát, népeiben és gazdag javaiban pedig Oc&k olcsó prédára lestek. Sz ad értelmet' sz európai nemzetek közös siofaszitesének azoknak áráldozatoknak, amelyeket már meghoztunk s azoknak, amelyek még előttünk állanak* ' Ennek a küzdelemnek az a meggyőződés, az a szent bizakodás ad ér — ' teinet, hogy a háború győztes vége nemcsak a bolsevizmus rémétől, nemcsak'az önző idegen befolyások kártevéseitől szabadltja meg ' •• •Európát, de nemzeteit lélekben, megbecsülésben közelebb hozza egymáshoz ós bókéá egyetértést teremt közöttük. ' _ _ - í egy verek tépték meg Európa testét, erőszakoskodások szaggatták meg lelkét. Bsért kell most vérben és - vasban újjászületnie hogy szorosan e,fcrmás mellé sorakozó független és ónálló államok együttese lehessen» olyan állemoké, amelyek a maguk érdekei mellett a közös európai érdekeket is szolgálni tudják és szolgálni fogiák. ' Az európai államokban sgyforaán jelentkező nagy szociális, gazdasági, termelési problémák ereaményen megoldását csak igy lehet majd-igazán - Mi szabta meg a magyarság helyzetét és ebből fakadó feladatát 'ezzel a háborúval szemben? Vájjon kell-e bárkit is emlékeztetni arra, hogy a párie-köruli békediktatumok rendszerével minket" semriztek ki legjobban; bennünket akartak Örökre guzsbakőtbi? Kell-o bárkinek is magyarázni, hogy e- jövő belsőleg kiegyenlítődő Európájában csak akkor biztosiihatunk magunknak méltó helyet, ha ebben a háborúban becsülettel helytáilimS, ha áldozatok árán is megmutatjuk, hogy élni akarunk; ha uioéi vérünkkel váltjuk meg jogunkat eey jobb életre, Osafc néhány gyáva/,s/áruló hihette, hogy egy elképzelt ál semlegesség tblvajléposujén'"^osonnatünk a veszedelmek elől. Qsak a balgák ós oktalanok M5íetté!e ? hogy a magyarság kivonhatja magát' ' annak a földrajzi helyzetnek a következményei jiol, amely mindig megszabta életünket ezc-a á töldön* ' - Xz a nemzet, amely nem meri ereiét kockáztatni,amikor létéről van szó eleve lemond arról; hogy számoljanak vele. s azt a hitetíés önbizalmat seti el magától,, amely nélkül nem lehet élni, - Ua valóban létünkről, mégpedig nem egyedül állami éltünkről, de népi megmaradásunkról ,;an szó ,ii határainkon lesel- „ kedó elszánt ellenség nem elégednek meg holmi határvaltoztatassel, A bolsevista páneeeLae/ imperializmus n'em a határvonalak kiterjesztő* seben* hanem a Moaeavaa.rO alávotett ajabb és ujabb szovjet egységek alakításában látja" oéijaiaat " a.' el tásáU "Az az életforma, amelyet Moszkva kenf szerilene rt a e {XX a kár pá*t-medenceben 4 a magyarság számára nem volna más no'; h >iix és szé nrenleíes pusztulás, A'mi nemzedékünk sza ira aa ... -iSs os". választás, /felyt, köv./ /néhány ársló • %&gg §pg#a a waer^rsá., maradhatott volna ki cbb,5X a háb-tóél, a a k Mt|JfM9^l^ ? ' • amalyet Iftxssolinl ex 1918-es hétea* i ijNQf s»g»eMe*t$áae*fc, nagy kifosztottjanak nevezett. Ceak néhány" gyáva és néhány »L-'1 / I Hí
