Napi Hírek, 1944. június/1
1944-06-10 [0561]
l é folytatás, /Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter beszéde az uj "bajai főispán beiktatásán, II .folytatás./ Sz? o- Hy/Gyi7 - Az alkalmat felhasználom elsősorban arra, hogy a főispán urat meleg szeretettel üdvözöljem a kormány ás a magam" nevében. Mi már találkoztunk a főispán árral, ásoedisr akkor, ami-" kor Kászonyi Richárd volt bajai főisoánt iktatták be"4s amikor főispán ur el ki sár te ide volt főispánját. Nekem emlékezetes sarad ez, mert amikor a két jé magyar ember búcsúzott egymástól, fői3pán ur szemében könnyeket pillantottam meg". Ha egy férfinak a búcsúzáskor könny tud a szemében megjelenni', annak" nagy értéke van, annak szive van. Ez oedig minden reményt megad nekünk arra, hogy szivét meg tudja osztani a két város között és ezzel a szivvel komoly munkát tudunk végezni városaink és egyúttal az eeé3Z magyar nerczet javára. - Ennek a komoly munkának azonban egy előfeltétele van: önzetlenül, • fegyelmezetten és minden erőnk megfeszitésével kell dolgoznunk, - Azt mondottan , hogy önzetlenül keli dolgoznunk. Közel hét éve viselem a pénzügyminiszter tisztségét és ez idő alatt komoly nehézségeket működésemben mindig osak az önzés okozott. Nehézségként mindig ebbe ütköztem bele es miniig az szere-" ritott el, amikor a közérdeket hattérbe szorították, A tiszta önzetlenség ugyanis záloga annak, hogy az előttünk lévő célkitűzések és tervek tényleg vállfa is válianák. - Kini é fronton a katona nem kérdezi, mij kap azért, hegy legbecsesebbiét. az életét teszi kockára naponta, 0 a tisztahazaszeretettől áthatva fegyelmezetten teljesiti kötelességét. Miért nem lehet ezt a szellemet a'bels<* fronton is megvalósítani? „Nem feltétlenül szükséges-e, hegy a nemzetnek a belső fronton küzdő minden tagja ugyanezen'érzéstől legyen áthatva, mint a harctéren küzdő katona es nem feltétlenül szükséges-e, hogy idehaza is mindenki méMé legyen a kint harcolókhoz, - Hála la tennék, mind kevesebb és kevesebben vannak, akik nem akarnak beleilleszkedni ebbe a gondolatmenetbe. de még mindig vannak - és ezt elszomorodott szivvel látom - akik a nemzeti vagyonná vált zsid^vsgyenon osztozkodni akarnak <*s azon tanakodnak, kire mi fog jutni, Sz helytelen és téves felfogás, mert ez a vagyon a nemzet összességének vagyán a, Ez a vagyon a mi hallatlan háborús erőfeszítéseinknek, amelyeket a jobb jövő érdekében fejtünk ki, egyik erőforrása. Nemzeti erőfeszítéseink ddják egyben erkölcsi alaeiát annak, hogy a zsid x 7eeycnt igénybevegyÜk # A nemzetnek, mint égisznek joga van a zsidé vagyont igénybevenni és a nemzet oéljaira fordítani, mert évtizedekeri keresztül elnéztük" és tűrtük, hogy a zsidók nagyobb részét vegyék ki a nemzeti jövedelemnek, mint amennyi őket megillette volna. A nemzetnek tehát joga van ahhoz, hogy amikor léte veszélyben van, ezt az igy keletkezett vagyont" ígénjfeevegy a és a közösség -hangsúlyozom, csakis a közösség - javára fordítsa, /Folyt.köv./ r /iVW
