Napi Hírek, 1944. április/1

1944-04-01 [0557]

25. Az esseni Nationalzeitung Magyarország- iparosodásáról. Irh D/Vá 3 Berlin, április 1 . /Magyar Távirati Iroda/ Az esseni Nationalzeitung hosszabb cikkben foglalkozik a magyar iparosodással* A cikk megállapít ja, ,hogv az utóbbi évtizedekben Magyarországon, az egykor tipikus agrárai! amban, az ipar olyan fejlődésnek indult, nory Magyarország már agrár-ipari jellegű-állam lett. Az országnak" ipartermékekkel val 6" el látásában olyan e red* menyeket sikerült elérni, amelyek bizonyos szempontokból még a legmerészebb várakozásokat is meghaladták* A háború kitörésé óta a nyersanyagforrásaira nagyrészétől elzárt magyar ipar nagyobbrészt leljssen idegen segítség nélkül rövid idő alatt végre tudta hajta* ni a magyar véderő felszereléséi és korszerűsítését• Emellett az iparilag szegély országrészek vás szaos a tolásával megnövekedett országterutöt polgári szükségletét is ki tudta elégíteni* A tamilé* si korlátozások lényegesen osekélvebbék mint más országokban s ezt az eredményt a magyar ipar teljesítőképességének teljes kihasználásával és kiszélesítésével lőhetett elérni. A magyar ipar termelésének értéke, amely az utolsó békeévben hárommill Lárd pengőt . tett ki^ 1940-ben már több mint hétmilliárd pengőre rúgott,, ami az áréltolódások beszámításával is ötmilliárd pengőnek felel regt Sz az emelkedés a termolési volumennek kétharmadával való növekedését jelenti. Ami az ipari termékek értékét és minőségét illeti, Magyarország- Bornaaisza Géza egy cikke szerint mar eléri a? ipari állam színvonalát. Az egyik legfontosabb kérdés, amely ebben az ossz.-függésben, az ipar további Kiipité.sének területéi. felmerüU, a tirmelesi helyek helyes megválasztásának kérdése . Ebből a szempontból $agy jelentősége van a konjunktúra iránti érzékenység kérdéseinek, továbbá a foglalkoztatás óllánáéságának 4a az egységes üzemi nagyság- problémájának. A fejlődés? ebből a szempontból eddig nem volt "kedvező, bár az ipar össze tömörítése nem volt oly/an erős mint Nőre tors zágban és Olaszországban. ..' feladat nem annyira az ipari üzemeknek'Budapestről a vidékre való áttelepítéseben* mint inkább a vidék iparának fejlesztésében és uj iparágak létesítésében rejlik. A magyar iparosodás kezdeti nehézségei-; • amelyek főképen a közös osztrák-magyar vámhatárral álltak összefüggésben, odavezettek, hog-y az iparfejlődés nem történhetett olyan szervesen, mint a nyugati országokban. Az első világháború után a belső piac viszonylagos hV^ajsége útját állotta áz észszerű termelés megszervezésének. Az utóbbi években ezen a téren jelentés javulás következett be. amely mindenekelőtt az egyes üzemek: specializálódásának fokozásaiá«*, másrészt a termékek 'áihvhj&~ nyositásábaa jelentkezett, bár itt természetesen a háborús viszonyok is kényszerítő szerepet játszottak. /9 á»5"vY