Napi Hírek, 1944. március/1

1944-03-11 [0555]

lo2t. Jalcsin az angol-török bizalmi válság okait kutatja. Iroda/ Küm Za -o- Bl/Bm/P7 L inkára, mároius le/Magyar Távirati Olyan világos szavakat kérünk Angliátok­amelyek megingathatatlan bizalmat kelthetnek a kis nemzetekben, ­irja Jalcsin a Tanin amü lapban az angol-török bizalmi válság okát kutatva.- Az angolok abból indultak ki, hogy Törökország minden áron el akarja kerülni a háborút, ezért hiúsultak meg a vezérkari tár-' f yalások* Természetes ,hogy ilyen előítélet mellett a legészszerübb s legjogosabb érvelésünk 3s ürügynek tetszhetett az angolok szemé­ben js ilyen légkörben nem..lehetett egyetértésre találni, Jalcsin a továbbiakban feltevésekbe bocsátkozik arra nézve, hogy mi okozhatta az angoloknak ezt az előítéletét, majd' megállapijja, hogy az angoloknak megértőbbeknek kellene lenniök, mert Anglia politikába'jogos nyugtalanságot kelthetett a kis nemze­tekben A Mindenki látja, hogy az atlanti Charta mennyire veszített erejéből. Anglia garanoiákat adott Lengyelországnak!, ma pedig kijelenti, hogy nem felelős ennek az országnak sorsáért, nem tudna biztosítani a katasztrófa ellen. Látjuk a'~tŐbbi kis nép helyzetét is és Smuts szavai még élénken fülünkben csengenek. Ilyen körül­mények között az óvatosságot nem lehet a török nemzet hibájául fel­róni, mert a józan ész tiltakozik a vaktában való oselekvés ellen. - - . -. ­- •. » lo3ii. Atay képviselő szemrehányásokat tesz a hatalmaknak balkáni politikájukért, Küm L Za -o- Bl/Bm/P7 Ankara, március lo./Megvár Távirati Iroda/ Az Ulusban Atay képviselő "Törökország és a Balkán** cimü vezércikkében hangoztatja, hogy ha a balkáni államokat nyugodtan hagyták volna t nem kalandoztak volna bele a mésodik vi­lágháborúba. Területi vitáikban más uton kerestek volna megoldást* Ma az egész Balkán a szenvedéyek pokla lett és az országokat belül is egyenetlenség szaggatja szét, Ahogyan a vörös hadsereg Románia határai felé köheledik, a balkáni kérdés kezdi a világsajtó első hasábjait elfoglalni és sokan kérdezik, mik lehetnek Törökország el­képzelései és kívánságai a Balkánnal kaposolatbai . Atay képviselő az alábbiakban ismerteti a török állás­Dontotj Törökországnak, amely nem akar területi nyereséget szomszé­dai rovására, nem lehet más kivtésága, mint az, hogy a balkáni népek szabadon*megválaszthassák azt a rendszert, amelyben élni ^ha jt-,iak » Kívánjuk, hogy ez a rendszer meghozhassa számukra a nyugalmat és . biztonságot, amelyre vágynak és általában olyan rend legyen a Balká­non, anujly valóban biztonságot jelent Európának ebben a részében, - Mi mindig tiltakoztunk a maguhk esetében'és mások esetében is a beavatkozási politika ellen, - irja Atay - és mindig azt állítottuk, hogy a Balkan biz onságának legfőbb garanciája a balkáni népek egyetértése. Ennek az egyetértésnek legfőbb tárna-" sza pedig csak minden ország nemzeti egyesülése lehet, amelyet min­den országban szabad akarattal megválasztott kormányzat teremthet meg, Mi enhek a háborúnak végén is~éppen ugy megadjuk a tőlünk kért" .segítséget, mint a mult háború végén is tettük á balkáni néoek béké­ben vale egyesülésének megvalósíts*!,érdekében, cet^- _\e

Next

/
Thumbnails
Contents