Napi Hírek, 1944. március/1
1944-03-01 [0555]
55. folyt K Aözigazgatá«i^Wí ol y am megnyitásának V» folytatása/ Síf/<3t/7 Nem kétség hogy a háború igen nagy átalakulásokat" rn^Tüinden íév*n eredményezni. Bizonyos, hogy a legifor galom óriási re jl5A4 S ~eWtt áll és ma még talán el sem képzelhető teljesítményekre leaz képes. Földrajzi helyzetünk e tekintetben _ is előkelő szerepre Jelöl ki bennünket. A nemzetközi légif orgalcm előreláthatólag gzokat az országokat fogja felkeresni, amelyek alr Kaimas légikikötőikkel m;nd a,forgalomra., mind az fásokra vonzó erővel lesznek. Ennek Diztopuása érdekében máris komoly intézkedéseket tettünk, amennyiben \éoülő uj közforgalmi repülőtérünk Európa egyik legkorszerűbb ¿3 legnagyobb légikikötője lesz. Ha ezek után meg akarjuk vissgálni közlekedésünk mai állapotát ás számba akarjuk vennijövőbeni feladatait, a következő megállápitásokat kell tennünk, V suti és közúti hálózatunk túlzottan oentrális elrendézésü^^ennyijto-ugye^ valamennyi vonala Budapestről indul'ki, illetőleg íftfut ossza. Noha viziutamk kiépítése fogyftUlceg'r-'^ra.zÁnk kiterjedt természetes vízrendszerrel rendelkezik, s igy a viziuthálózat kiépitése aránylag kisaldozatokai kivan, Vasúti és közúti járműállományunk egyaránt ki nem elégi tő. 4a elavult, ezen felül az utárpátlás jelenlegi kényszerű hiánya mi alt a hltóai alatt további elhasználódásnak néz elébe, Vizi járómüv eink m száma sztErtSB' elégtelen és n? gyrészt. korszerűtlen. Közlekedési hálózatunk centralizációja nem tervszerűtlenül jött létre, A központosítás gondolata magától Széohenyi lstántól származik, aki az akkor 11 és félmilliós Magyarország 170.000 " lélekszámú fővárosát kivánta ezzel az ország méit 6 központ iává fejleszteni, A oentrális rendszerű közlekedési hálózatunknak legnagyobb részben a kiegyezés és a Uillénium közötti időben bekövetkezett kiépítése Budapest fejlődésében nem. remélt eredménnyel járt, A főváros lakessága már 1910-ben kereken 880,000 főt tett ki és a minden irányból odavezető ut és vasúthálózat Budapestre vonzotta az ország gyártelepeinek £2 százalékát is, Azt az ugrásszerű fejlődést, amit Magyarország az utolsó száz évben kulturális, gazdasági és népesedési • téren elért, elsősorban közlekedési hálózata kiépitése nek köszönheti* Ugyancsak ennek tudható be, hogy hazánk kulturális és gazdasági téren messze megelőzte keleti és déli szomszédait, amelyek elégtelen közlekedési tevékenységükben maradtak el. Tárgyilagosan viszont megáll api tható az is, hogy a oentraliita magyar közlekedéspolitika nem .mindenben, volt 3zerenosés, Budapest fejlődését ugyanis a vidék rovására szolgálta, s az orsígg népességét és gazdasági erőit nem kivánatoa mértékben vonzotta a fővárosba és annak közvetlen környékére. Ez ellen a nem kívánatos jelenség ellen leghatásosabban a vidék megfelelő kulturális és gazdasági szinvonalra való felemelése utján lehet és kell védekezni* Ennek a feladatnak igen alkalmas és nélkülözhetetlen eszköze olyan" közlekedéspolitika, amely vidéki közlekedési közpohtok kialalkit ás át célozza, Nem Budapest mindenképpen való elkerülése a oél, naöem^ a közlekedési hálózat és forgalom oly kialakítása és rendezése hogy azok a .szállítmányok, amelyek a fővárost el kerülhetnék, ne kény•zerüljenek mégis Budapestre, < lff * /Folyt ,köv./ í^ r Ü£
