Napi Hírek, 1944. március/1

1944-03-01 [0555]

Az optimális élelmezés eléréséhez az egész népesség 27 százalékára volna szükség* Dániában a tényleges élelmezé áaez a-népesség 19 százalékának, az optimálishoz 22 százalékának munkája kell. Természetes, hogy a gazdaságilag fejletlenebb országokban a lakosság sokkal nagyobb "hányadakell az élelmezésnek ao kkal"'alacsonyabb ez invonálon való* előállításához. így - Clark szerint - lengyelo^zágban a lakosság 65 százaléka, Oroszországban 78 százalékát volt szükséges aS^nyleges élelmezési szinvonal bíztositásához, az optimális adag eléréséhez, azonban - változatlan munkatermelékenység eoetón - a népesség 99, iXletve 200 százalékára lett volna szükség. A nai modem agrártechnikai és Üzem szervezési isleretek alkalmazása esetén leörül belül a népesség 30 százalékának a mezégazdaságban valé foglalkoztatásától kell számolni, hogy az élettanilag optimális élelmezés .átlagos földminőség, éghajlai, munkákéősség stb. mellett tiztosithaté legyen, A tulaágosan egyoldalú fejlődés ternászetesen semmi esetre sen lehet kivátiato s szánunkra,xde ez adatok alapján kétségtelen, hogy a ' gazdasági haladás világszerte a népfele3legnek a mezőgazdaságból az ipar^-forgalni termelőágakban val 6 átvezetése és egyidejűleg a mezőgazdasági' termelés beltorjesebbé tétele révén volt biztosítható s ezen' a téren nekünk még igen nagy népesedéspolitikai és termeléspolitikai tartalékaink* illetve feladataink vannak. Ezeket neg kell, meg lehet é3 meg io fogjuk oldani. Az iparilag termelt áruk értéke és minősége saempontjábél na nár kétségkívül elértük az ipari ország jellegét, a foglalkoztatási adatok alapján azonban legfeljebb azt mondhatjuk, hogy még csak agráripari állam vagyunk, aminek nagy előnyei is vannak, mert iparunk és mezőgazdáságunk harmonikus továbbfejlesztésében tanulhatunk a külföldi példákból* A riniszter ezután az ipari település kérdésével foglalkozott rámutatva arra, hogy ezen a téren n

z iparosodás eddig nálunk sem vezetett kielégítő eredményre* Budapest és környéke ipargazdasági túlzsúfoltságán az utóbbi évek ujabb létesítményei és bóvitései csak kis mértékben segítettek, "Iparunk jövő fejlődését elsősorban éppen az ipari decentralizáció irányában kell befolyásolnunk* ez nem jelenti Meglévő budapesti ipartelepeknagyobb mennyiségben valé átvitelét a vidékre, háaien azt, hogy á vidéken lévő Ipartelepeket fejlesszük t v>vább és ott ujakat létesitsünk. Az egészséges ipari decentralizáció kérdése felveti azt a problémát is, hogy milyen nr^ságu üzemeket létesitsünk* Varnak ugyan iparágak, ahol a nagyüzem kétségkívül fölényben van, a legtöbb iparágban azonban a középüzem aversenyben nagyon jól megállja heljé t, különösen olyan esetekben, amikor nem túlságosan kicsiny ahhoz, hogy a tömegtemelés- éa szériagyártás költségcsökkentő és racionalizáld hatásai'ne é rvényesülhesseenek, viszont nem akkora, hogy'a kellő áttekintés és irányitáe rógqc megoldhatatlan feladat. A nagyés kisüzemek mellett á jelenleginél fokozottabban van szükség minden iparígfean a középüzemekre* A decentralizációs helyek megállapitásánál nagy óvatossággal kell eljárnunk éd irányadd szenpontoknak elsősorban a foglalkoztatási és' egyéb szociális vonatkozásokat kell tekintenünk* Ilyen vidék ezidőszerlnt főként Erdélynek a földgázvezeték áltai^é-rjLntett része, a Székelyföldnek a villamosvezetékbe bekapcsolandó vidékeV • ... j /Iblyt .köv./