Napi Hírek, 1944. január/2

1944-01-30 [0552]

67« Qaisling nyilatkozata. I He/Vv/3 Oslo, január 31. i N A norvég nemzeti kormány felállításának második évfordu­lója alkalmából Quisiing miniszterelnök nyilarkozott a Német Távirati Iroda képviselőjének Norvégia ui rendezéséről. Quisling kijelentette, hogy e két év alatt megteremtették az egészséges norvég politika szilárd alapjait. A jövőben arról van szó, hogy a napi kérdéseket az uj rend szellemében oldják meg, a világnézeti felismeréseket kimé-" lyitsék és teljessé tegyék a norvég ember nevelését, A miniszterelnök ismertette az elmúlt két évben tett intézkedéseket és megállanitotta, hogy általában minden téren példa nélkül álló épitési munka ment vég­be a szoros német-norvég együttműködés szellemében. A háború közben is közeledtek egymáshoz a germán népek Norvégia hasznára, Mig Norvégiát korábban Anglia elhanyagolta, most addig nem sejtett tevé­kenységet tudott kifejteni. B fejlődés külsőleg a munkanélküliség aegs züntt toHaében tükröződik vissza. Ennek hely ere a munkaerőkben való hiány és végül a newzefi munkaszolgálat lépett. A norvég nép ezt a politikát fokozódó mértékben helyesli. Az ui rendet általában a bolsevista veszély további szempontjából kell tekinteni, másfelől a Norvégia és Németország közötti germán együttműködés szempontjából az európai uj rend keretében. Ezután szólt a bolsevizmus skandináviai . céljairól. Természetes, hogy a bolsevizmus nem áll meg Norvégia hatá­rainál, mert hiszen több mint 25 évvel ezelőtt Finnországon keresz­tül akart kijutni az Atlanti óceánra. Moszkva akkoriban nem hiába be­szélt Karéliáról, mint a felállítandó skandináv szovjet-köztérsaaóghoz vezető első lépésről, A húszas évek kezdetén a bolsevizmus Norvégiá­ban fokozta tevékenységét , hogy többek között az ország északi réséében kikiáltássá a szovjet Köztársaságot. E fejlődés vonalában került sor 1931-ben a nyilt lázadásra, amelyet Quisling akkor mint norvég hadügyminiszter katonasággal nyomott el. miután Moszkvának a lázadásra szóló paranoasa kormány kezébe került. Ha az ember vissza­tekint a Szovjet múltbeli többszörös kisérletére, senki sem kétel­kedne tik abban, hogy Sztálin bol<sevista győzelem esetén a skandináv tér» s^get is uralma alá helyezi. A.. Fasjonal Samling mindenkor megalkuvás nélkül folytatta a haroot a bolsevizmus ellen és felvilá­gosító munkájával határozottan előmozdította, hogy a marxizmus a ko­rábbi Norvégiában nem jutott többségre. A miniszterelnök szólt ezután arról, hogy a norvég nép példaadó módon vesz részt önkénte­sei utján a |eleti harcokban, maid történelmi jelentőségűnek mondotta azt á harcot, amelyet a német vedorő folytat és határozott reményét fejezte ki, hogy. a \ k nemlétért folyó küzdelemben a német haoarő győz. /MTI/)•> --<> , _

Next

/
Thumbnails
Contents