Napi Hírek, 1944. január/2

1944-01-19 [0552]

66. Milyen volt a honfoglaló* magyarok nyerge, 0 Bj/Bj/V Hosszú időn keresztül nyilt kérdés volt a honfoglaláskor! régészet tudománya előtt, hogy miiven lehetett a hon- " foglald magyarság nyerge. A Győr megyei Korönco* község sirleletének elemzése során sikerült László* Gyulának, az Erdélyi Tudománvos Intézet régésztanárának, teljes egészében helyreál litánia az eddig nem ismert honfoglaláskori magyar nyerget. Ez olyanféle fanyereg " volt, mint a mai alföldi pásztornyereg, A koroncéi sirba nem temették el a halott lovát, hanem csak a lószerszámot tették a halott ma.-^/*r asszony lábához: nyerget, aranyozott ezűstveretekkel diszes lőszerszimot 4s bronzveretes zablát. A temetéskor a nyerget össze^ törték, a lószerszám szijait elvágták ós a halott ruháját kioldották. Ezek a temetkezési szokások a rokonnépeknél még ma is élnek s ezek alapján feltehető, ho^y a honfoglalők is ggy képzelték el a túlvilági éeletet. hogy abban minden, ami ebben az ^létben el. törött vagy megsérült. ísnvf.t éppé lesz, László* Gyulának a koroncéi nyereg alapján sikerült rekonstruálnia a Pest megyei sotszentimrei~ honfoglalásíori lelet gyönyörű ostntf'iragványaiboi egy pompás diszn-?erget is, Székről a díszesen faragott'csontleletekrol eddig is sejtették, hogy nyereg veretek lehetnek, de a nyereg formáját helyreállítom eddig nem sikerült, Lászlé Gyula megallapitása szerint azokban a hcnfoglaláskori sirokban, amelvefcben eddig csak kenneleket és lészcrszlm-diszéket találtak, kétségtelenül volt nyereg is, tehát mindig eltemették a teljes lészersz-^ ot, Minthogy azonban a nyergek rendszerint fábél voltak, azok nyomtalanul elkorhadtak, A nyerget nem mindig a halott lábához tettek, hanem a halált minte^ átmeneti pihenésnek fogván fel. néha a feje alá is, A magyar pásztorok a szabódban még nem r^gen is gyakran aludtak ugy, hogy vánkosul B nyergük szolgált, A magyar nyereg, mint az most már a koroncéi lelet alapjín~megállapithaté, a keleti nvergek oldalhajtása s fejlődése a Krisztus születése körüli századokig'^ követkető vissza. Használ 'ta az avar korban a kengyellel bővült, ami a lé hátin a nyerésben kiegyenesedő ijfeszitő^népek jellegzetes találmánya. A honfoglaló* magyarság nyerge élesen különbözik' az

< európai lovagi nyergektől. A honfoglalás kori nyeres-nek az európai nyereggel valé egybevet-'se Lászlé Gyulát egy fontos művészettörténeti felismerésre is vezette: bizonvossá vált vizsgálatai alapján ugyanis, hogy a prA, r.i Szent György-szobor nyerne is megyar nyereg, ami "'ujabb kétségtelen adat a világhírű szobor alkotóinak ma^;

r

ar volta mellett, A 'honfoglalók nyer, e szinte változái né'kül öröklődött napjainkig, s iiy fontoss: vált a mai népi nyerje a mesterség: néprajzi f elvHelezése, Sikérült is szinte az utolsé pillanatban "•e-.menteni a kihalt tiszafüredi nyertesség utos$é képviseL iének tudását, pontosan leirva a készülés menetet és szerszámait, A honfoglaláskor! és nai népi nyereg közti egyezés néha me

;-*lapo, például a nyereghez használt kétféle faanyag ca is U£yanaza, mint emeltnek darabkáit a honfoglalók sirjai megőrizték számunkra./MTI/ - - - - ^