Napi Hírek, 1943. december/2
1943-12-28 [0550]
mWkl Gazdasági levéltárak* 0 KM Vá 3 Szinyei Merse Jenő bejelentette a levéltári törvényjavaslat közeli benyújtását. Ezzel kapcsolatban fordul a közfigyelem a levéltárügy felé, amelynek egyik része a gazdasági levéltárak kérdése. Mióta a modern gazdasági államok; nemzetek sorsát irányító, e társadalom ngés- át sokféle vonatkozásban érinti szövevénye kialakult, az eddig védelembe vont hatósági levéltárak - még kcvésbbá mint a múltban - nom lehetnek alkalmasak r vagy ele? ondók arra, hogy a történeti kutatás a kor valóságos képét rajuk émaszkodva megrajzolni próbálja. Mert bár a pénz es r. vállalkozás országokat beszövő s államhatárokon keresztülhatoló hatalmas organi'ációja a társadalom politikai létezését is nagymértékbon befolyásolja, a gazdasági élet jelenségei és eseményei mégis _ sok- " szor nem tükröződnek vissza a miniszteriális vagy igazságügyi hatóságok intézkedéseiben, tehát nem hagytak, illetőleg nom nagynak ma- • guk után közvetlen forrásokul fölhasználható emlékeket e hatóságok iratanyagában. Nem hagytak az elmúlt évtizedekben, mert a gazdasági erők ily hatalmas aranyn kifejlődése a liberalizmus korába esett, , amikor az állani igrzgatóa szervei legkovósbbé avatkoztak bo ama' gángr.zdasáer tevákenysegébe, de nom hagynak a jelenben sem * amikor ez r. beavatkozás ogyro erősödik - meri ha a gazdasági élet jelenségei kapcsolatba kerülnek is valamilyen központi állami hatóság intézkedéseivel, az ezen intézkedésekre vonatkozó hivatalos ügyiratok akkor is B történésnek többnyire csupán egy' bizonyos oldalát világítják mg* gyakran énen azt, amely az igazi okokat és őszszefüggóseke t érzékelteti. Neh lehet kétséges tehát- ho^; korunk történetének, a aelynck arculatát elsősorban az omlitott grzdaságL erők ható tevékenysége dotcrninálja, rendkívüli értékű forrásanyaga rejlik a gTzdasági ólot irányítására alkalmilag életrehivott speoi&lis hatóságok, különböző félhivatalos szervek s a nagy ioari és korcskcdclni váll latok, pénz- és hi tol intézőtök írott ár aihan," Ez irattárak felhasználása, illetőleg - ar.i ennek tornószotos olőfcltétele - mecnaradásá nélkül tehát a legutóbbi évszázad történetének valósághű rcgrajsolása el nen képzelhető, A gazdasági ólat által torrxlt iratanyag tudományos és gyakorlati jelentősegének felismerése c nyugati alla-okban - kétségtelenül ott is hosszas vajúdás, évtizcaos erőfeszítések után - az rnyag'"védelme erdőkében valóban már igen jelentős crodiiényckot hozott. Számos nagy vállalat azüzeri adnimsztrációban többé nem szükséges régebbi anyagának megőrzésére nintcszertt levéltárakat rendezett be s e dicséretre nóltó ery óni kezde menve zósekon kivül az anyagnak központi lóvéitárckbrn való összw-yüjtósc is megindult* 1906-bah Kölnben megalakult a világ első centrális gazdasági gyüjtőlovéltára, aToly idők' folyamán az erősön indusztriálizált Rajna-vidék sok bánya-, gyár-,, vasúti, hajózási, bank- stb vállalatának régi iratanyagát foglalta magában s Q további proon* andarwnka fontos centrumává vált. A kölni példa után, széleskörű társadalmi. szervo Ás dós eredményűként, esek* • ncr.ar Svájcban és Hollandiában, maid ujabban az Bgyosttlt Allanokban is létesültek .Aaaojg^4»tálnas gazdasági gjü jtőlevóltdrak*
