Napi Hírek, 1943. december/1

1943-12-04 [0549]

61. A Kormányzó Ur névnapjának megünneplése a üagyar Távirati Irodában és a Rádióbán. He/Vv/3 Horthy Miklós Kormányzó Ur őfőméltósága küszöbön álló névünnepét a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a testvér* vállalatok igazgatóságai, munkatársai és tisztviselői, valrmint több vendég jelenlétében szombaton bensőséges < házi Ünnepség keretében ülték meg. A Rádió stúdiójában vitéz'Náray Antal, a Magyar Távirati Iroda és a Rádiö elnöke, az alábbi beszéddel köszöntötte a Főméitőságu Urat: . , - Igen tisztelt kedves vendégek, kedves munkatársaim! Immár másodizben van alkalmamÖnök elé állni Uraim,~ hogy a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és testvérvállalata!nak igazgatóságai, tisztviselői és Kedves vendégei -jelenlétében Magyarország Foméltóságu Kormányzójának névünnepót hivatalosan ünnepeljük. Haziünnepélyünk áhitatát a tomboló vilá^cüzdolem teszi komoran méltóságteljessé. Körülöttünk minden recseg-ronog. A hegyek megindulással, a végtelen vizek áradással," a lobogó tüzek megsemmisítéssel fenyegetik a világot. Országunkban - a Mindenható Isten kegyelméből * osend és rend uralkodik. Bzekben a döbbenetes órákban a magas nóvünnepen hódolattal, a legmélyebb tisztelettel ás a magyar hűség legigazibb hálájával fordulunk államfőnk fenkölt személye felé, akinek a világszorongattatásban is békességünket és tisztességünket köszönhetjük. - Gondoljunk a múltból visszakísérte; emlékekre; Akik megérték, emlékezzenek. Akik nem emlékezhetnek, legalább higyjenek nekünk öregeknek. Higy jenek abban, hogy mi öregek, akkor fiatalon, fee-yverropogásban és nalálhörgósbon osak elrejtett zugokban, titokban fohászkodhattunk a Mindenhatóhoz, hogy küldjön számunkra megváltást és osak még egyszer adja vissza kezünkbe a fegyvert, hogy visszaszerezhessük becsületünket, Higyiék el a fiatalok nekünk • öregeknek, hogy fáradtan bontakozó reménykedésünk lassan rakott fészket elosÜggedt szivünkben, amikor hirét vettük, hogy a megsanyargatott fővárosban bátortalanná lett ige Szegeden bátor testet öltött. Rogy a magyar büszke sasmadár tollas fiókáit kezdte melenf

etni a tiszaparti nagyvárosban és, hogy jönni fognak, akik elé önnyekben megigazult lélekkel odaboruinatunk; - Emlékezzünk, amikor a novemberi esős délelőttön bevonult a Fővezér! Hófehér lova tánoosan kapkodta lábait a virágözön elől.& j osak lovasának tekintete voltaz érzéshullámfeásban• megtéveszthetétlenül kemény; amikor tetemrehivta a bűnös fővárost. Mennyi felszabadulás, mennyi ígéret, mennyi reménykedés, hit és életfenntartó uj szent öröm osont be jöttével megsanyargatott szivünkbe. Zúgtak a harangok, dörgött az éljen, csattogtak a bakánosok és a lovak patkói s komoran dübörögtek Horthy Miklós ágyúi a parlament előtt. Es vonagló nedves arccal vezekelt a nagyar. * Szörnyűséges mélységekből kiáltottunk az Úrhoz ós az Ur meghallgatott bennünket!