Napi Hírek, 1943. november/2

1943-11-26 [0548]

> 4&« AB 3rdélyi Tudományos Intézet néprajai munkássága, OKMVá3 Kolozsvár, november 26, A Kolozsváron működő Erdélyi Tudományos Intézet több iránya kutató munkájában jelentős naivot foglal el a néprajzi munkásság, '.mely Kovács László dr, intézeti tanár irány tt# Az intézet néprajzi munkája 1943-ban hat tán^ykörbeo. mozgott'. Maga "kovács László a Haromszéki Havasok ftuhászatát és az ottani esstenák életét tanulmányozta. A Earomsató Havasok a múltban is úgynevezett kaputáj voltak, ahol a román juhpasztorkodáa ki-és bejárt az ország• ba, valamint a rónán ó-ki rály ragba. Kovács munkájának máris megvan az az eredménye, hory elkerült megragadnia, hogyan jött és jön be a románság sajátos havast nomád juhtartó életriOd.jávai Erdély havasaiba, miként húzódik le a havasokról a falvakba, hogyan nomadizál tf'li takarmánykoresés közbon Háromszéktől udvarhely* és Maros-Torda-megye legtávolabbi falvaiba, aszerint, hogy hol kan takarmányt és bárányoztatás céljaira istállót, P. Jánossv Magda á három3zéki havasaiji nóoviselst és a koloasaogyei öyörgyíalva viseletónak kérdésével foglalkozik. A háromszáki kutatásnak" érdekes eredménye, hogy , a magyarság régi viseletében, kevés kivételtől eltekintve, ma már a románság jár és est a viseletet a magyarság idogennek érzi s ha a magyar viseletet felújítani igyekszik*", akkor a szomszédos Ősikmegye viseletéhoz fordul kölasötiért. A györ^y falvi viselőt feladata és eredménye megmenteni Kalotaszeg lortavolaoboső viseletét. Varga. László dr. teljesen befejezte a kolozsmB^yoi Borsavöl/.y népi érni* tészetánek és lakájul túrájának fölkutatását. Miié on ketné^t ki* .zárolag igazolódott, hogy a roránaag a magyarság régi építkezési formáit Őrzi az eddig "románnak w mondott házakban. A románságot Erdélyben a magyarság tartotta mer a nernsabbrendu házépUkezásre> ós a lakáskultúrában ma is ? magyarsár képviseli-a haladást # • A román lakáskultúrának mór e szókincse |s le. -nagyobbrészt :u*yar« Balassa Iván dr. a háromszék-megyei temetők és az Erdővidék te tetőBpUyézetót tanulmányozza, kutatva a székely temetők kopjafáinak eredete^ értelmét és rengeteg változatát. Veress Sándor a kelossme* gyei Borsavölgy népzenéjét kutatja s ŰZ a kutatás azt igazslja, neey a román-magyar együttélés osak a románság népzenéjet razdagitotta, amennyiben ma a románság a régi magyar zenei anyagot énekli. A magyarság «a..:;así;bbrandtt mttreltsóg utáni vágyában a város-se• iV

te8

t 3il{,i%\art±ü slágereit énekli és elfelejti régi, zenei értekeinket, amit ma mar maga is román zenének tart. Versss Sándor munkássága tisztázza azt a módot, ahogy a magyarsagnO: vissza lehet ff'! fítf kultúráját es magy ar ontué ata, zenéjével fegBsolat-