Napi Hírek, 1943. november/2
1943-11-20 [0548]
78, A Times ünglia jövendő külpolitikajárói. OMZAWKI^VÉLTAR Ht Küm-L Vv/2 Stockholm, november 20. B , _. ... A Times szombati tfiggfílí, számiban hosszú v,ezércil£ben foglalkozik Anglia jövendő külpolitikájával a a moszkvai egyezmények fényénél, elvetve a múltnak azt az illúzióját, amely azt akarta, hogy a szövetségi politika legyen a. nemzetek szövetsége vagy a világrendéi- képviselő bármely más alakulás politikájának szintézise. A lap hangsúlyozza, hogy az ellenkezője közelebb áll a valósághoz és az első szükséges feltétele a másodiknak,'A jövő nemzetek szövetségének - irja a lap • ""ak efrvetloa biztos alapja lehet, A nemzetek szövetségének a nagyhatalmai: szövetségén kell felépülnie, Tehát nem'elég- ha csak az európai népek egyetértését voszá tekintetbe, hanem a világ valamennyi népének egyetértését kell sz- i előtt tartania, A haboru után bármilyen világszervezet csak abban az esetben érheti el majd célját, na a moszkvai értekezleten résztvett három hatalom állandó es teljes támogatását élvezi, $ táo^gatás birtokában a világszervezet nem vallhat kudarcot. Valójában ebben az értelemben raktak le egy uj világ alapjait Moszkvában, Ha azonban • Nagybritannia ennek az uj rendnek a felépitósében szerepei sxar játszani, összhangba kell hoznia vállalt kötelezettségeit. Sbből a célból első teendő, hogy ezeket a kötelezettségeket teljes mértékben elfogadtassuk a brit néppel és közöljük a világgal, 1919 és 1939 között a brit politika azért futott zátonyra, mert nem tettek komoly erőfeszítéseket abban az irányban, hogy a vállalt kötelezettségek arányban legyenek a hozzájuk szükséges katonai erőforrásokkal. * lap ezután hangsúlyozza t hogy uj szemszögből kell figyelembe venni a kötelezettségek teliesitesének kérdését is* most, amikot a korszerű h'boru technikája egy ország politikáját nem-csak t fegyveres erőinek hatalmitól teszi függővé, h;nem ipari termelésének Sokától is elsősorban nemzeti egységetol is. A bel- és külpolitika elválaszthatatlan egymástól - állapítja meg a lap. A belső front elgyengliléee bizonyára ismét a külügyi téren bekövetkező erőtlenséghez ás határozatlansághoz vezetne, mint ahogy az 1930-as években történt. ^ . A lap ezután rámutat arra, hogy a nacionalizmus ma már nem a szabadság megkülönböztető jegye. Nem lenne célravezet^. a német nacionalizmus letörése csak azért, hogy helyébe brit vag* orosz nacionalizmus, vagy ami még rosszabb, az európai szárazfold nemzeteinek egymással szembenálló nacionalizmusain1 ]: anarchiája leplen, ka más szabadság és politikai elvnek az irányadók s megvalósításukra nem nemzeti, naae»yiemzetközi eszközökre van szükség. Jövendő külpolitikája számára ebben ez értelemben széles teret talál az Oroszországgal és az Egyesült államokkal szövetségben álló ós dommiumai által erős Nagyőritannia, A brit bel olitika alapját képező szociális és gazdasági intézkedések ugyanazo 1 . amelyeket a világ kér a maga számára, hogy szenvedéseidül me szabaduljon, m _ A Times befejezésül ezeket irja; A moszlvai értekezleten felvázolták azt 3 tervet, amelynek álapján dZ uj szociális,gazdasági rendet -a nce/iz. tk'ei egység és együttműködés zV-rvéivóepitve'lilébe? re ja fej L eztení, ÜZ a ro:.d lesz egyedüli biztos alapja a nemzetközi politika épületének a jövőben, Á brit tekintély és végeredményben a brit hatalom a külpolitikától függ majd.ü'zt a külpolitikát erőteljesen támogatni rogják a nemzeti ideálok és hatásosan járulnak ]/ hozzá az uj nemzetközi társadalom megteremtéséhez./á'£I/ \§fHt f\
