Napi Hírek, 1943. október/1

1943-10-03 [0545]

38. Török körök a keleti arcvonal helyzetéről. Za -o- £e/Ke/?5 Z Ankara, október 3. /Magyar Távirati Iroda/ A háború mai állásában a politikai 1 örököt és a török közvéleményt lógintább érdeklő kirdéa a ¿«3.«ti arcvonal bmly zete és a moszkvai talány a háború utáni elrendezést illotclía. A szovjet nyári offenzivajának magindulásaíor An­karában ugy léDtták. hogy a németek a bolsevista'hadsereg'- rettenetes nyomása következtében voltak kénytelenek visszavonuljál. do amint a visszavonulás mind gyorsabb ütemű latt, logikusan feltételezték a török fővárosban, hogy a németé. 1 , tervszerű visszavonulási mozduló- V tairol van szó-. Az a ténv^ hogy a szovjet hadijelentés jk nem emlí­tenek nagyszámú foglyoka't ós nagyobb zsákmányt, továbbá, ho^ a né­met főhadiszállás namarabb jelenti be q városom kiürítését, rint a szoviet hadvezetőség, kétségtelenül szervezett és rendezett vissza­vonulásra mutat. A teljesen uj német hadvezetés okait agjelőre csak találgatások formájában lehet kutatni* \ •• Tárgyilfpoá megfigyelőknek Ankarában az a benyo- ' másuk, hogy az angol ós J'üUnÖsen az amerikai sajtói argókból levonha­tó következtetések szeriül, az angol-afrikaiak és oroszok szakitása a háború utáni ujjárendezésre vonatkozó felfogásbeli különbségek máatt befejezett dolognak tekinthető. Nyilvánvalónak látszik^ hogy iőleg an­gol részről minciená elkövetnek az angrolssáasok óa oroszok Között fennálló nézeteltérések kiküszöbölésére, d3 a hármas külügyminiszteri találkozó,.sőt Roosevelt, Churchill és Sztálin találkozójának létre­jötte sem jelenti feltétlenül azt, hegy -a megegyezés utján fognak • haladni, nem is szólva arról, hogy a találkozó halogatása mennyire rá­mutat az ellentétek éle&oégórö. Ilyen körülmények közötft érthető, hogy a hadviselők mérkőzésén iivUlállé, de a szovjöttei azouuisédoa Tcrökorazé&öan fe­szült érdeklődéssel figyelnek minden eseményt és megnyilatkozást, a­mely némi világosságot derithe t a szovjefi várható magatartására es há­ború utáni terveire. A török sajtó a feaboru kitörése öts mindig rend­kívül fegyelmezetten irt az oroszokkal kapcsolatos kérdésekről, vigyáz­va arra, hogy a hatalmas szomszédnak mé^ csak érzékenyeéáát se bántsa f"§*A Törökországa volt' az első állam, amely barátsági szerződést kotott a Bzovje.tunióvc/l és azóta Í3 oz a barátsági szerződés szabályozza J 1 két ország viszonyát. A török közvélemény bizonyos rövid idővel az­előtt megdöbbenéssel értestílt arról- hogy a szovjet napilapokban ós fo­lyóiratodban sorozatos támadások jelentek meg Törökország semlegességi politikája ellen. A török sajtó rendkívül udvarias, de egvhen. igen eré­lyes hangon felelt ess-kre a támadásokra, rámutatva arra, hogy Törökor­szág semlegességi -politikája mlnötkét hadviselő félnek hasznára szolgált es a németekkel kötött barátsági szerződés.- orosz viszonylatban beszél­ve, fedezte a Kaukázus hátát, A török lapok különben annak a meggy^ző­aésükuek adtak kifejezést, hogy az orosz saj Letámadások'félreértésen v alapultak és nyiJt vitával kívánták tisztázni a kérdést,.Örömmel re­gisztrálták, hogy a moszkvai rádió mindig beolvasta a török válaszokat ^megelégedés s&i vették tudomásul a "Háború ós a munkásosztály" cimü igIj^rátban megjelent legfeltűnőbb seovjot támadásnak Moszkvában tör­tént h*j v yreigazítását, Az első jelentés szerint ugyanis a szoviet folyó­irat élesen azt állította* hogy a törökök semlegességi politikája Német* °?fi §,J av ^? a szolgált, míg a helyreigazitd nyilatkozat, illetőleg a cikkről küldött kiegészítő jelentei elismeri., hogy Törökország eamle- t gességp nagy szolgálatokat tett a szövetségeseknek is, ^Fclyt.kÖv /J^^f

Next

/
Thumbnails
Contents