Napi Hírek, 1943. szeptember/2

1943-09-16 [0544]

K'sőbb.rF Béla, az kná&xk és a Hunyadiak ide3 ben riORindult; 3 szakolység letelcped'-ae a Karfátok külső lejtcin is*. Sz z letelepedés politikai, gazdasási, társadalmi és különösön a Hunyadiak xórában müvolod-ÍSi 's vallási t ren is jelentősen éreztett e b 5 tás át a határokon tul is« Tvdosaintí, íróink 's politikusaink számtalanszor lebírták 'j jel le:«t ;k már azt a nnr.yon fontos szerepet, melyet egy évezreden keresztül a székelve T hűségesen 'a áldozatosan teljesített az ország határának v'delm'ben. Jog al nevezt'k az európai állami 'rfiak hazánkat a Nyugat 's a kereszténység védőbástyájának. Ennek a v'ácbái.tyának. legkeletibb erősv5ge ía őrtornya ép en a Sz'kelyföld volt, A Sz'kelyföld és sz'kelyji;p azonban nemeik katonai 's polűikai érteledben, hanem vallási ós nü velőd sí téren a Nyugat .legkeletibb állomása. Ami a Székelyföldtől ^nyugatra főként-íiolcovában. elsősorban a XIV. 's XV. században történt művelődési és vallási tísren.az nagyrészben az ott 'lő ma mar székely és szász papoknak, a nolaovai és havasalföldi fejedelmek agfc yar asszonyainak és udvari embereinek volt köszönhető, ízeken a területeken erbtelies nyugati müvei ts*' g 's vallásijlet bontakozott ki és virá-zo tt fel és nea a itt gp arságon 's a szaBlységen múlott,hogy ezsk a virágok- jórészt idő előtt elhervadtak anélkül,hogy ma^vaik megértek volna :'.s azokból uj hajtások feilődhettek volna. Az anyaország ereiének tánogatását nélkülöző moldvai magyarságnak és székelységnek megfogyatkozásaval,részben a románságba és a keleti egyhá?" ba való beolvadásával ezeken a területeken a nyugati műveltség is lehanyatlott és a Nyugat művelts'mének határvonala a Kárpátok vonulatára húzódott vissza. A székel ys'g azonban a tört 'nelesi minden viszontagságában *s borzalmas viharaiban is szilárdan állott itt az ősi földön és bár állandóan számos ide;en befolyás ellen kellett küzdenie, mégis,mindmáig megőrizte, a szellemnek és műveltségnek hiánytalanul magyar és ennek keretén belÜJ sajátos székely egyéniségeit. Irodalmukoan, költészetiükben és művészetükben .melyeket nemegyszer elszigetelten kellett fenntartaniuk és fejles ztsniök. egyaránt 'megérezzük a helyi zamatot. A székelység legnagyobb írói,költői ég művészei egyúttal a magyar szellem legkiválóbb Képviselői is. Kolozsvári Márton ^s György, akiknek székely eredetét minden határozottsággal igazolja 3 tuéományos kutatás, a középkori magyar művészet legnagyobb magyar mesterei közé tartoznak és az eddig ismert ec-yetlen fennmaradt alkotásuk, a prágai várban álló Szent György levasszoaor, szerves alkotórésze a nacyar - művészet mult jának,ugyanazokat az egyetemes ma&- ar vonásokat olvashatjuk le róla,mint akár a jaki apátság templomáról, a kassai Szent Mihály kápolnáról, avagy a székelyföldi *s dunántúli falfestmények Szent László legendáiról. A Székelyföld középkori várai és templomai csak a részletekben mutatnak fel.helyi,sajátosan székelyföldi vonáso-^ kát,egészükben,lényegükben mitse-^ülénböznek a középkori magyar vár. és templom építészetnek az ország bármely más részében sajnos nem napy számban rank maradt eml-'keitől. mult A magyar művészetnek a/3zázad második felében bekövetkezett újjászületéséből a székelység is kivette a maga tetemes részét.Olyan kiváló egyéniségekkel gyarapította a nagy magyar festők pompás galériáját,mint a többek között Székely Bertalan -?s Gyárfás Jenő. Az idegen uralom két szomorú évtizede se^udta megtörni>de még csak elhalva r nyitani sem az erdélyi és benne a székely lelVi^eVet és__szellemiséget. |