Napi Hírek, 1943. szeptember/1

1943-09-12 [0543]

» o- Vs/Mn7 /"Ullein-Reviczky intal beszéde Sopronban. I .folytat ás,/ 8.folyt, Azok között a polgártársaink között itt szavazott az urnák mellett magyar és németajkú egyformán, Sopron egész közönségének bátor hitvallása volt ez az ezeréves haza mellett, üllenség fundálta ki azt a tervet, hogy ezt a két egymásrautalt népet elválassza egymás­tél, A versaillesi győzők gondolata volt, hogy a magyarságtól egy magyar területet, egy ezeréves várost, amely szimbóluma volt a magyar kulturáy nak és tértén el önnek, odaadjon a szomszédnak, hogy mi azután évtizedekig civakodjunk egymással. Sopron közönségének a hazafisága megakadályozta ezt a csalafinta tervet. Így azután elhárult az utbél az akadály és két egymásratalált,nagyrahivatottf jóban-rosszban, ugy mint Szent István korától tat/te, tovébbra i s egy üt tm üködaii /a kereszténység, a kultúra és szociális haladás jegyében. /üStett /" Sopron közönsége, mint mon­dom, hitvallást tett a magyar haza mellett,ezért a Hűség, Varosa nevét kapta, de a magyar haza meg is érdemelte ezt a hűséget minden nyelvű, minden fajú fiitól, mert kevés oly ország van a világon, amely annyit nyújtott volna minden fiának, éspedig igazán nyelv* és rajkülönbség nél­kül, mint amennyit a magyar haza nyújtott. Tekintsünk ve^ig nemcsak a jelenen, hanem a multon"is. Generációk élhettek,különböző fajok és nép­csoportok iélótben, békességben, gazdagságban! - Most, amikor az ember szinte márol-holnapra num tud tervet csinálni, amikor minden bizonytalan előttünk, látjuk, micsoda óriási erő volt az, hegy évszázadokon keresz­tül nyugodt biztonságban lehetett élni a magyar neza oltalmazó jogara alatt* jr fnJp Itt, a magyar hazában, mindenki szabadon épithette kultú­ráját. Tekintsünk azokra az elszakított véreinkre, akik évtizedeken ke­­resztül a legnagyobb elnvomatásnak voltak kitéve csak azért, mert kultú­rájuk magyar volt. Miasocla óriási előnye volt annak, hogy nálunk soha senkit kürturáia, nyelve miatt el nem nyomtak és nem üldöztek, Es itt, ebben az országban - ós ismétlem, megint csak - nyelvre és fajra való különbség nélkül, mindenki szabadon hirdethette eszméjét, vallását, politikai meggyőződését. kindenki odaállhatott,,amely iránytél saját magának,vagy hozzátartozóinak boldogulását várta. És 6z a magyar szabadságszeretetnek a belső életre vonatkozott fajtája volt, amely oly rengeteg jdegenf a jut a-magyarsághoz vonzott. Volt egy korszak, ahol magyarnak ^lenái any­nyít jelentett, mint bizonyos szabadság eszméket magáévá tenni. Ez volt a ( nires asszimiláció, amelyért a külföldön annyit támadtak hamunkét. &í iszabadságeszmék voltak azok a gondéiatok és az a varázsige. ami hoz­zánk vonzotta az idegtnfajta. embereket, ha azonban megkérdezzük, hogy, a magyarság .* ^.'•uM-í.-: regu'-ferp számbelileg nyert-e az asszimilá­cióval, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy vesztett. Ha szabad magunkat igy kifejeznünk: az alsóbb réteget tekintve a magyarság inkább vesztes volt, mert ezekből rengeteget adott le a környező népek javára. Osak a felső rétegre nézve volt nyertes. íhnek az az oka, hogy a magyarságnak azok az uralkodó eszméi, amelyek lelkünket fűtötték, BZGK vonzottak ma­- 'gukhoz idegenfaiuakat. A hüság a hazához nagyon szép tulajdonság, de szinte természetes dolog és lévén természetes dolog, szinte azt kell mon­• dánom, nem is elég. t A hazáért többet kell tennünk, Ha az ember idegenek között él, szinte mindennap ki kell álliíí a magyar haza mellett, Nemcsak hit­. vallást kell tenni mellette, hanem meg ís kell védeni az igazságtalanul ért támadások miatt, y-m /r-t *\§ /Folyt.köv,/

Next

/
Thumbnails
Contents