Napi Hírek, 1943. augusztus/2

1943-08-25 [0542]

37* A ösutsche ^llgemeine Zeitung Magyarország hajázásáról• • Irh He/ün3 Berlin, augusztus 25 ,/iviapy.ar Távirati Iroda/ N A'^eutsche "-llgemeine Ze itung'

Y

'Magyarcr szag dunai hajózása" oim alatt Klein Brúnó tcllábál cikket kőzöl,* amely a többi , között ezeket mondja; Magyarországnak az a körülmény, hogy kedvező helyzete van Kczépeuránáhan és az országokat összekötő Suna mellett, nagy kilátásokat nyit meg, amelyeket Punk birodalmi gazdaságügyi minisz tef multévt budapesti **^iatása alkalmával a követkézé szavakkal foglalt össze:, a dunai/ . c'orgalom Magyarország részére gazdasági fellendülést hoz, (AGYVO^ 6 ^

J Magyarország kormányzója maga is a legnacrycbb je» lentőséget tulajdonítja Magyarország legéletképesebb yisiutjí . kiépítésének, mert a Duna Magyarország egyetlen kijárata a tengerre ? A dunai hajózást ma a német, magyar, szlovák, szerb és román hajóstársaságok közt szerződés szabályozza.. 38 társasárok közül ir.int s második legnagyobb említést érdemel a jfógyar Folyam és Tenger- " hajózási Társaság /MFiW* A kormányzó ösztönzésére, aki mind ír nagy gottr.ot fordított a magyar tengerhajózásra, 1934-ben merícezdődtek az első menetrendszerű utak a Közel/keletre. Törökországba/Palesztinába, Szíriába, Egyiptomba, Tuniszba és Algírba, Ma már két társaság van több tengerjáró hajóval. E hajók vasat, érceket, cukrot, üvegárukat, szfcjpant, bőrt, gumiárukat stb, szállítanak, Bár a háború a iragyár tengerhajózásnak ezt a sokatígér" fejlődését megbénította, mégis megtörtént a kezdet, ós a Budapest melletti nagy csepeli kikötő állandó kiépítése z háború után jelentősen megkönnyíti maid a-tengeri forgalmat, A magyar tengerjáró hajók nem óceáni oriáshajók, emelőre azonban megfejelnek a vslUk szemben felállított követe lm ényaknek. . A magyar tengemojozás ily mádon' utakat mutatott a kontinentális tongeri forgalomnak, ímeIveket a háború . után tovább lehet kiépíteni* ugyancsak a már most kirajzóiddá háború utáni föladatok je»rtében áll a magyar viziutak hajózhatóvá tétele. Idetartozik a Duna felső folyásának 'szabályozása, a Körös és a Berettyó folyá duzzasztói, valamint a Duna-Tisza csatorna, amelynek segítségével a Tisza* .yidék magyar búzáját könnyebben lehet'piacravinni» Idetartozik még a S; jó ás a cJió hajózhatóvá' tétele. Másfél hónappal ezelőtt a kormányzd szerény Unnepsót. keretében az első kaoavágással. megnyitotta a SLJÓ-csatome építési munkálatait, E csatorna'megakadályozza a felső folyás eliszaposodását,' másfelől lehetővé teszi nagv terület :k öntözését, to-. vábbá szénnek, fának és építőanyagnak a saiovülgvből való szállítását, A magyar belvízi hajózás mindennemű előmozditrisa közvetve az európai hajózásnak'is javára válik, Másrészt a kontinentális viziutak kiépítéseelőmozdítja minden szomszédos áVlam áruforgalmát, de r&ág cesszebbfekvő államokét is, amelyek csatorna-, vagy szabály cselt folyó- utján bekapcsolódnak az :ur^pai vízrendszerbe es ilymód'on utat tclnlfn terrorhoz, A magyar szakemberek terveiben ennek kövs tkeztáben első helyet foglalnak el a német csatornák* is, főleg a Lima-Odor? osator i a Duna-Elba csatorna, valamint a Rajna-&ajna-l)una*c

r-:atorna. Ezek a dsatornák összekötik majd a dunamenti államokat* a hamburgi,stettini és r tterdami kikötők utján a Keleti-és az Északi-t-'- ,. -ol, illetve az Atl anti - á oc in nal, A /£T ü Zf>