Napi Hírek, 1943. augusztus/1
1943-08-10 [0541]
4 é 9 A történelmi, politikai, néprajzi, földrajzi és nyelvészeti tudományok ugyanis minden kétséget kizáró módon kimutatták, hogy a románok sohasem voltak őslakók: Erdély földién, hogy jóval, századokkal a magyarok bejövetele ut^n - védelmet ós megélhetést teresve szivárogtak be valahonnan a Balkán albániai tájékáról ^rdély havasaiba s lassú, fokozatos és óvatos szivóssággal szálltak 3E azokba a magyar völgyekbe, ahol a magyarság a kereszténység védelmében folytatott har?aiban megritkult, /ügy van! Helyeslés./ Ha e uudománytalán és szembetűnő történelmi tévedéseket/ amelyek tarthatatlanságát a komoly nyugateurópai tudósok, de nem egy jeles román tudós is bebizonyította, szükségesnek tartották oda- át most ismét felmolegiteni, ehhez nem sok szavunk lehet, mert hiszen, hogy ki mennyire járatos az elmúlt idők ismeretében és a tudományok* álláspontjában, az teljesen az e&yéni megitélés és az egyéni megelégodés dolga, /Derültség és taps/ Ez az elméiot azonban ott kezd ismét veszedelmessé válni, ahol átlépi a romantika és az álmodozás ködét, a politika eszközévé válik s megint - mint az előző háború során - a magyarság elleni akcióknak szolgál jogcímül, azzal, hogy tulajdonképpen mi vettük el a románok jogos tulajdonát, ÁMENnek visszaszerzésére nekik-megvan a történelmi jogcimük, sőt az egyenesen nemzeti kötelességük. E pontnál azután ki kell lépni a tartózkodás hűvös magatartásából és világosan megmondani ország ós világ felé, Erdély ősi földje Boha román föld nem volt, /percekig tartó taps/ -mi egy talpalatnyi földet sem vettünk el a románoktól /ügy van[/.Magyarország ezeréves területét - mint ahogy ezt a magyar miniszterelnök mondotta - Trianon megcsonkította, annak egy része visszakerült, a másik része nem. Ezeréves jogszerű birtoklás áll tehát szemben husz éves birtoklással, - ez a valóság. S ez a valóság számunkra nem csupán puszta ismeretelméleti érdekesség, de súlyos ós kemény kötelességekkel járó ténylegesség is: életünknak egy kiszakithatatian darabja, amelynek megvédelmezőséért és megőrzéséért a nemzetnek minden fia kész bármikor sikra szállni./Hosszantartó lelkee tep-a/. A továbbiakban még a következőket is mondották Nagyszebenben: Azok a törvények, amelyek a román életet kormányozták, az emberiesség és az igazságosság törvényei voltak. Mi nem nyomtunk el soha senkit, nem foglaltunk el olyan földet, ami nem volt a mienk s nem lestünk a sötétség ideiében a szomszédunkra, hogy meggörnyedt hátába tőrt döfiünkl'./Gunyos derültség/. &J 66 J E rendkivül határozott, de egyben igen merész kijelentésnél érdemes egy pillanatra megállni - aonootta Antal miniszter. Arci a kil 3 ]sn.*-s első részét illeti, azzal könnyen végezhetünk: Kolozsvár 03 isrdely magyarsága előtt - amely átélte a román megszállás két évtizedét - igazán nem szükséges fejtegetni, hogy a román életet kormáiy* törvények - legalábbis azokban a vonatkozásokban, ahogy a magyarságot érintették - az emberiesség és igazságosság törvényei voltakee? Egvébkónt a román életet kormányzó törvények emberies és igazságos volta felől a délerdélyi magyarság is most napról-napra bőséges tapasztalatokat szerez./tgy van!/ • * /Folyt.kov./ A \\J
