Napi Hírek, 1943. június/2
1943-06-28 [0538]
0 Wa/Wa2 P r o d o m o. Az alábbiakban rendelkezésre bocsátjuk a t. Szerkesztőségeknek Szinvei uierse Jonő vallás- és közoktatásügyi miniszter" megnyitóbeszédét amelyet Keszthelyen, a zalavármegyei iskoiánkiviiii népművelési bizot^ág elöadóképző tanfolyamán, junius • " 28.-án ? hétfőn délelőtt tartót" . F. 8 8 Hölgyeim és lírain! Meleg érzésekkel jöttem ide Önök közé, erre a történelmi földre, amely nagy magyar mecénás emlékét őrzi, kinek neve Keszthely nevével mindenkorra összefortt, Festetics György gróf, korát messzire megelőzve, I alapítójává vált a Georgikonnak, a magyar mezőgazdálkodás e valóban úttörő intézményének, amely az okszerű gazdálkodás ismereteit volt hivatva terjeszteni es tanítani. I Oly intézménnyel, mint a Georgikon, abban az időben Európában, Anglián kivül, egyetlen ország sem dicsekedhetett. A Georf ikon mellett és ezzel kapcsolatosan keletkezett gazdasági szakiskoák és az ezekbe meghívott takintélyes tanerők; Európaszerte ismertté tették az intézményt ós Festetics György nevét. A Georgikon kitűnő gazdákat adott a magyar életnek, de Festetics jól tudta, nogy a nemzet felvirágoztatása nem nyugodhat II tisztán anyagi alapokon, lianem szükség van a lélek és a szellem müvelésére is, tehát a szellemi haladás tényezőit is nagy figyelemmel kisérte. Sógorán, gróf Széchenyi Ferencen, a nagy nuzeumala~ pitón kivül senki sem volt akkor hazánkban, aki a közügyért annyit és oly szívesen áldozott volna, mint Festetics György, A magyar szellemi életnek nagy harcában születik I meg benne a gondolat, nogy'a Georgikon növendékeinek évente szokásos két ünnepségen, február ..d.-ón, Ferenc király nevenapján és a májusi évzáró vizsgálat alkalmával ünnepélyt rendeztessen. A helikoni ünnepeknek nevezett ezekkel az irodalmi napokkal azt célozta, hogy a magyar gazdasági élet vezetésére készülő ifjúság elmerüljön a magyar szellemi kincsekben is, mert csak a'kettő szintézise hozhatja létre az igazi magyar kultúrember típusát. Ehhez a munkához kalauzra volt I szükség és ezért invitálta szives szóval Festetics György az irókat, elsősorban Berzsenyit, azután Kisfaludy Sándort, majd Horváth Ádámot, tehát főleg a dunántúliakat, hogy ott személyes megjelenésükkel lelkesítsék fel az ifjúságot és adjanak tanácsot, mint kell "az idővel élni és bölcsen örülni. Ötször tartottak ilyen helikoni ünnepet Keszthelyen s ha ezek önmagukban csak lidércfényei is voltak a magyar irodalmi és szellemi életnek, kulturértékük örökké maradandó. Ezek a fák, amelyeket a helikoni ünnepeken jelen'volt költők ültettek a magyar talajba, történelmi körök emlékeit őrzik. A régi magyar és ujabb költői irányik, a nemzeti és külföldi műveltség egymástól eltérő utjai egyesülnek szimbolikusan a kessthelyei faültetésben, hogy egymással Kibékülve, egymást erősítve, teljesen összhangba olvadjanak^és a magyar nemzetu hagyomány őstalajában gyökerező műveltségünket minden izébe európaivá tegyék.
