Napi Hírek, 1943. június/2

1943-06-23 [0538]

Milota* ístváa beszéde a bé.:si u jságre é ko ngr ? 3szuson Burájáról éj • ellenségeiről e o Kiv, B1/V5 MiAöigv István a bécsi uj3ágÍrókongresszuson mondott beszédének bevezeténjoon utalt arra

4 Ip^y^az .ogy begyült újságírók a háborút ás annak. T.ini.i;a--mégpróbálta tat át nemzeti szempontból ítélik meg e a nemzeti vagyak ea mérlegelések a részletekben valenthetaek ugyan különbséget. de a nagy egész tekintetében mindnyájukat az a meggyőződés hatja át, ho/>y az óriási küzdelemből e^y uj jiurópának ke ÍJ megszületnie és ezt a közös ellenségekkel szemben közösen kell kiharcolni. ánnek a végcélnak szemszögéből nézve nem lehet .r'.-ionb8ég közöttük abban a tekintetben, hogy sík az ellenségei az uj lurépác jelentő szellemnek. Az egyik veszély, az egyik ellenség a szovjet-polsevismus, Európa és a bolsevizmus xcet egymást kizáró ellentétes világ, amely egymás mellett békésen mag nem állhat, Ez a két fosa lom az erkölcsig a hitbeli, a szellemi elet területein is két aliemt$étes k2lágot jelent, de ugyaniiyet jelent földrajzi értelemben, sőt éghajlati értelemen is. Az érosz szellem fejlődésében, forradalmaiba^ mindig ugyanazokat a végleteket tükröztette, mint az orosz síkság éghajlatáé Az európai kultúra mint lidércfény érintette, csábította és ugyanakkor visszariasztotta az orosz lelket, mint azt Nagy Péter kísérletei is mutatják, A Dolsovizmus, amikor a kultúrában elmaradt roppant orosz tömegeket az európai forradalom, sőt a világforradalom eléri akarta állítani, az ősorosz lélek forsa lalmi végleteit a zsidó forradalmiság és világirodalom szuggesztiőja alá igázta s ezzel még jobban elzárkózott Európától, s végeredményben az európai kultúra rombadöntésére gyűjtötte össze minden erejét ennek az uralomnak irányítása alatt. Nyugatról egy másik birodalom, egy másik nép, egy inásik imperializmus lényege ti'Ugyanazt az Európát: az a hatalmi tényező, amelyet Anglia képvisel. Anglia földrajzilag olyan része Európának, amely egészen független az európai kontinenstől, Mig a kontinens • embere ugy látja.' hogy Anglia agy európai ország, az angol ember szemébea viszont a kontinens országai jelentik üurópát

3 azt a földrajzi egységet, amelyet ő kontinensnek nevez, amelyhez azonban saját hazáját nem-szarni tja" hozzá. Száraára a-kontinens idegenebb mint bármely távoli része a brit birodalomnak. Állandó kölcsönhatásban él a kontinenssel, de nem része ennek a kontinensnek. Politikai tekintetben Anglia szemében Európa idegen egységet jelent s annak egyes népeit mindig'saját külön érdekei szerint tekinti Barátainak vagy ellenségeinek, A forradalmi események és megpróbáltatások az európai népeknek a gazdasági és szociális fronton is egyre közösebb sorsot szántak, Anglia azonban a maga külön sorsát követte,'ás a kontinens és sajatmaga között a szakaaákot még mélyebbre ásta. Ez az Európától idefen brit imperializmus fenyegeti a másik oldalról a mi közö*s ügyünkéi, a mi közös küzdelmünket - mondta aszónok. Az angolszász imperializmus, miközben szabadságot ígér a kis népeknek;, minden fegyveres éö hatalmi támogatást megad a ssovjetbolsevlzmusnak, ho^y- ezeket az európai napokat a pusztulás, az anarchia örvényébe döntse,- Hivatkozott azután a* szónok Scarfoglio olasz ujs-igiró munkájára, amelyet tiz évvel ezelőtt Anglia és a kontinens viszonyáról ír%

6 jíaid felidézte azoknak a meeszetekihtfl európai ssolt Isméknek emlékezetét, akik évtizedekkel/ezelőtt meg jósol táfcaz európai eYdekakét fenyegető veszélyeket, '^olv'f «köv. 1 föSS