Napi Hírek, 1943. május/2
1943-05-17 [0536]
A finn kulturális küldöttség hétfői programmja. He Fi/B 8 A Magyar Távirati Iroda jelentit A Budapesten időző finn kulturális küldöttség hétfőn délelőtt ünnepélyesen megkoszorúzta a Hősök emlékkövét, A küldöttség tagjai ezután megtekintették a "Magyar Művészetért "-mozgalom kiállítását a Műcsarnokban, azután kulturális vonatkozású megbeszélések voltak a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban Hankiss János államtitkár elnökletével, A megbeszélősen magyar részről résztvett Paikert Géza miniszteri tanáosos és Zllahi-Sebess Jenő, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője* A megbeszélések után a finn wndógek tisztelgő látoga* tást tettek Szinyei Merse Jenő vallás- ós közoktatásügyi miniszternél* A miniszter délben félkottőkor a városligeti Gundol vondéglőben villásreggelin látta vendégül a finn küldöttség tagjait, A villásreggelin magyar részről résztvettek Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter, Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, Hankiss János államtitkár, Bóldy Alajos altábornagy, az ifjúság országos vpzetdje, Nagy Bmll nyugalmazott igazságügyminiszter, a Magyar-Finn Társaság elnöke, Karafiáth Jenő titkos tanácsos, Szendy Károly, Budapest székesfőváros polgármestere, Aarno Wuorimaa, budapesti finn követ, a követség beosztottjaival, az egyetemi tanári kar számos tagja és a magyar tudó-* mányos ós szellemi élet nagyszámú kiváló képviselője. Az obóden Sziayai Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő beszéddel Üdvözölte a vendégekéit Kedves finn testvéreinkl Jóformán alig néhány hete annak, hogy a baráti finn nemzetnek egyik kiváló fiát üdvözölhettük körünkben, aki szeretetreméltó ós puritán egyéniségével, valamint komoly államférfiúi tudományos felkészültségével nagyban hozzájárult a nemzeteink között fennálló kiváló baráti viszony elmélyítéséhez, Januári vendégünk, akit a rokoni finn nemzet időközben azzal tisztelt meg, hogy miniszterelnökévé választotta meg, csak megerősítette bennünk azt az óhajunkat, hogy bárosak minél többen éa minó$ gyakrabban látogatnának el hozzánk Suomi fiai, bárcsak sűrűbbé válnának azok a találkozások, amelyek szellemi gyarapodást és őszinte örömet Jeleniének mindkét fél számára* Az igazi barátság ós a vérrokonok jóviszonya olyan lelkitáplálék, mely után annak ápolói állandóan vágynak éspedig - amint azt az őszinte szeretet előírja - mindig fokozódó erővel, Vágyunk most ime, valóra is vált s mi újra finn test» véreket üdvözölhetünk körünkben. Igaz barátság nem ismer áldozatokat, hanem csak feladatokat és kötelességeket. Finn testvéreink sem érzik bizonyára áldozatnak azt a hosszú és fáradságos utat, melyet megtettek, hogy hozzánk jöjjenek, remélhetőleg nem fogják annak tokinteni akkor, ha körünkben tapasztalni fogják, hogy a vendéglátás ut jábe tornyosuló kisebb*nagyobo háborús nehézségeket leküzdeni igyekeztünk és hogy milyen szivből fakadó baráti érzéssel és velük annyira rokon őszinte vendégszeretettel vártuk ós fogt.dtuk őket* i |A l / HQ a
