Napi Hírek, 1943. április/2
1943-04-27 [0534]
A Magyarországon járt finn újságírók lát ugatásukról. Gya Bi/Vv/10 H e 1 s i n k i,április 27./Magyar Távirati Iroda,/ A Magyarországon járt finn újságírók lapjai 1: húsvéti számában megkezdték Deszámolóik közlését. Az egész oldalas cikkeket sok fénykép díszítii Az Uusi Suomi cikkírója megállapítja, hogy a háborús Budapest képe természetesen egyszerűbb, mint a háború, előttié. A Duna királynője is magára öltottó a szürke tábori ruhát, akárcsak ' Európa többi fővárosai. Ennek ellenére is felfrissitően hat a -külföldi vendégre ,a magyar főváros és különösen értékes müvésgi élete. A cikkiró ezután részletesen beszámol a finn vendégek fogadásáról " a királyi várban. A fogadás"alatt Horthy Miklós kormányzó olyan gondolatokat adott elő,- irja - amelyekből mélységes élettapasztalat, felelősségérzet, valamint az a szilárd hit csendült ki. hogy az ' ' igazságnak érvényesülnie kell mindkét nemzet számára. A finn újságíró-csoportot szives barátsággal fogadta Kallay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter is, aki éepen azokban a napokban tért haza olaszországi útjáról. A cikkiró ezután a finn vendégek vidéki kirándulásairól ir, ezúttal a balatoni és,a székesfehérvári vtró 1. Székesfehérvár múltjának ismertetése után cikkét a következőkép* fejezi be: "Azok- • a történelmi emlékek, amelyeket Sfékosfehérvá-. roi láttunk, megértették veiütnk. milyen' messzire vezethető visgza tulajdönképen Magyarország önálló állami-története. Magyarország Európa egyik legrégibb állama szilárdan tölti be helyét,"mint Európa és az európai keresztény kultúra végvára. A magyarok kegyelettel őrzik múltjuk emlékeit, amiről Székesfehérvár is tanúskodik. Az a nemzet pedig, amely megbecsüli saját múltját és hagyományait, ezekre építheti biztos jövőjét is. A többi finn lap is hatalmas sikkekben ismerteti Magyarország helyzetét. A Helsingin Sanomat a többi között ezekéi; irja: "Magyarország részvétele a szovjet elleni háborúban • természetes következménye az állam bolsevistaellenes keresztény jellegének,A keresztény Magyarország egész történelme alatt őrt állt kelet és nyugat határán. A magyar politika hagyományos iránya Róma felé mutat, ahonnan Szent István mintegy ezer eve királyi koronáját kapta. A hatalmas nyugati és keleti szomszédok között ez volt Ma-f arország számára a kivezotő ut, amelyet mindig nyitva tartottak. vil4gháooru után a magyar-olasz kapós ólatokat különös gonddal * apoltak. A kisantant által körülvett, trianoni békében megosonki-" tott Magyar ország a revíziós törekvések egyedüli lehetőséget a tengelyhez való csatlakozásában látta. Abból azonban, hogy Magyarország kis állam és törekvései a Duna völgyére szorítkoznak, ónként következik, hogy részesedése a nagyhatalmak háborújában korlátolt. Magyarország a tengely tagjaként is nagy gondot fordít a semleges országokkal fenntartott kapós ólatok fejlesztésére, nyilvánvalóan nem minden visszhang nélkül. A Hufvudstadsbladet cikkiró ja a magyar puszta uj , aroaról megállapítja, hogy a hatalmas sík. területek Magyarorsz-ig szivében egyre nagyobb fejlődésnek indulnak, ncha egykor a keleti hordák teljesen elpusztították aaokat. A magyar puszta ma nem osuoán idegenforgalmi fogalom, hanem komoly és időszerű figyelmeztető emlék is - irja alap, -•- ORSZÁGOS LEVÉLTÁR r aSr K. szekció
