Napi Hírek, 1943. április/1

1943-04-08 [0533]

!WHyD4/L7 /Szemtana, az^rbve-rpeni bombázásról. Folyt./ Útközben szembejönnek velem az első lakosok. YéleM és rémület ül az aroukon. A katasztrófa nagyságára a f lelet mindig ugyanaz: "Meidnem aándegyjjájrmeghalt vagy /

me£aeosüU*. Arra a kérdésre, hogy miért nijic^na lakosság az óvóhelyeken, azt felelik, hogy nem volt eleg ido, A nádéval majdnem egyidejűleg már hallani lehetett a botfák zuhanását. Az eltalált helységekben azonnal megszervezik az első rendcsináló szolgála tóti A házak félelmetes képet nyújtanak; minden összedőlt. Gondolkodás nélkül állunk be a mentőszolgálatba. Az egyik ház romjai alól hangokat hallunk: Egy férfi felkiált: A feleségem! Ráveti magát a romhalmazba és feleségéhez kiált, hogy már közelednek a mentők. Teljes erővel niekilátunk^a mentéshez. Német katonák, a flamand munkaszolgálat tagjai, a légvédelem emberei és a közeli környék polgárai együtt dolgoznak láaas sietséggel a mentésben és,. .... a romok eltakarításán, Egyesült erővel emelnek fel egy nehéz beomlott tömböt. Elővigyázatos kézzel távolit ják el a törmeléket, ahol még valamelyes élet jel vehető észre. Egyórai munka után egy nő arca tűnik elő; még lélegzik. Ajkait elővigyázatosan benedvesítik, azután lázasan megy tovább a. munka. De mindig útban áll valamely gerenda. Amint az asszonyt kiástuk, jön egy pap ós megáldja, azutái felszabadítjuk a karjait, Or vos jón és injekciót ad neki, Másíálórai munkával sikerül az asszonyt élve előhozni. így volt ez minddnütt, száz és száz helyen, de nem tudták mindenütt élve kiásni az áldozatot. Mindenhol a rémület elképzelhetetlen képei tárulnak szemünk elé. Nők és férfiak futkosnak az utcán és hozzátartozóikat . ' • . keresik, E gyik aszszony azt meséli,,hogy mindkét gyermekét elvesztette. Egy férfi elmondja, hogy sikerült kimásznia a romok alól. amelyek alatt azután felesége darabokra szaggatott holttestét találta meg. Minél tovább megy az ember, a pusztulás képe annál szörnyűbb lesz. A lakosok lágyrésze ahelyett, hogy az óvóhelyeket kereste volna fej. az utcákra menekült. Legtöbben az Iskolába akartak elmenni gyermekeikért. Közben a lezuhand bombák a falakhoz vágták és széttépték őket. íz egyik vásártéren , gy harminc utassal teli társasgópkoceit több találat ért. A kocsi kigyuladt és a bennülök porráégtek. Egy villamoskocsit a lísnyomás f ldontött, A bennülök testei szétszóródtak és szétszakadtak. Egy'pillanatra most emberteftekén lépkedünk; észre sem vesszük és csak egy gondolat foglalkoztat bennünket hol lehet még élőt találni? A községi iskolák el:.tt játszódnak le a legszomorúbb jelenetek. Ebben a pillanatban még senkisem tudja, hány gyérnek vesztette éle ét a romok alatt. Mindegyik reméli, hogy gyermekét még egészségesen viszontlátja. Segítünk a munkában, De itt mar nincs segitség Gyermekek százai fc^küsznek holtan a rocok alatt. Mindig uj és megrázóbb jelenetek; játszódnak le, amikor egy germeket az udvarra kihoznak, és a hozzátartozók igyekezne^ felisme.ni a holttestet. Számos orvos dolgozik it t." Mindenünnen nehéz és könnyű sebesülteket hoznak. Egy apa sebesült gyermekével rohan el mellettünk és az|; kiáltja, hogy a többi gyermeke mind[ odaveszett, Akárkihez szólunk, mindenkinek megvai a maga f'jdalma. Az emberek szinte, gépeisen mindenütt munkához látnak. Ezen sz estén alig lehet a károsultak közül valakit is otthonán kivül látni. Sokan saját lakóhelyük romjain ülnek .Nt*- l-h t bar.?osabb Jjv^^^kéírzelni, M&\ ahogy ez-k iae~f.%d ive némán^''fm^sdt-íMi a rokO^ •