Napi Hírek, 1943. március/1

1943-03-05 [0531]

1943 március 5. C_ á\

;

'

!

. 2 /Szász lajos beszámolója - II. folytatás/ \Az első el járás az elszámoltatás, a második a kivetés. Közellátásiak két esztendőn át az elszámoltatás utján kívánta fedezni az ellátatlan lakosság szükségletét. Ez az eljárás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, I körülmények kényszerítő hatása alatt tehát rekvirálni voltunk kénytelenek, amelynek sikere nem állott arányban az észlelt erkölcsi visszahatással sem. Az első látásra elméletileg helyesebbnek tekinthető elszámoltatási rendszer végrehajtása szinte legküzdhetétlen gyakorlati nehézségekbe ütközikBármennyire is igazságos az egyéni elszámoltatás, illetőleg a feleslegbeszolgáltatás rendszere, ha gyakorlatilag nem lehet megnyugtató ii^don megállapítani, hogy mekkora a termes és mekkora az a felesleg, amely igénybevehető* Hiába mondjuk ki tehát elvként, hogy mindkn gazdaságnak a felesleget kell beszolgáltatni, ha nem tudjuk megrsondani a végrehajtó hatóságnak éppen azt, hogyan kell ezt a felesleget minden gazdaságban az egyéni viszonyoknak megfelez lően, de mé^.is egyenletesen és igazságosan megállapítani, Az egységes végrehajtási elvek hiányából "pedig bizonytalanság és egyenetlenség következik, ami az igazságtalanságok, önkényeskedések, panaszok, felebbezések ^^fogyhatatlan forrása. Ez pedig erélytelenné.következetlenné tesziNez eljáró hatóságok gyakorlatát és csökkenti a be- • szolgáltatás eredményét. A hatóságoktol csak akkor várhatunk erélyes hatékony munkát, ha az egyes esetek elbírálására megbízható, mindenütt érvényes mértéket adank kezükbe, amellyel az egyes gazdálkodók beszolgáltatási teljesítményét megfelelőnek, vagy elégtelennek minősíthetik, A bizonytalanság árt legjobban a közel lát ásnak, mert sohasem lehet tudni előre,Naogy egyes terményekből mennyi kerül beszolgáltatásra vagy i

;

?eny bevételre. Ne feledjük el, hogy az előre számszerűleg megállapítható szükségletek rendszeres kielégítése a legmegnyugtatóbb módon hsak akkor biztositható, ha ugyancsak előre'számszerű pontossággal megállapít juk a szükségletek fedezetét is. Ezek a meggonoolások vezettek oda, hogy felhagyjunk az egyéni elszámoltatás renoszorével és áttérjünk a szükségletekből kiinduló kiveté i rendszerre, amely rendszerrel a mezőgazdaságba is bevisszük azt a tervszerűséget, amely a totális háborúban álló nemzet hadigazdálkodásának nélkülözhetetlen alapfeltétele* Nagy különbség van az olyan kivetés között, amely a terhelési idény közben vagy a termés betakarításakor sújtja a gaz-' dákat es az olyan között, amelyet kellő időben hoznak nyilvánosságra* -^íkor tehát a kivetési rendszer mellett foglaltunk állást, ezt abban a tudatban tettük, hogy a beszolgáltatási kötelességről jóelőre mmdenut tájékoztassunk, "mert ez a rendszer igazságosságának egyik legfontosabb kelléke. Askenyérgabona-beszolgáltatást a mult év októberének végén közöltük, amikor még javában folyt az őszi gabonaI

e

}°s. így tehát a beszolgáltatás! kötelességnek azt a részét, amelyet • feltetlenül az jszi vetésből kell teljesíteni, kellő időben nyilvánosságra hoztuk és a magyar mezőgazdaság az ő

s

zi gabonavetés területét olymértékben növelte, hogy a megállapított beszolgáltatási kötelességnek feltétlen képes lesz eleget tenni* A többi rész januárban kerül • •' nyilvánosságra, tehát ismét olyan időbe^ amikor a tavaszi vetésterületek beosztása felett bőven volt idő a gondolkodásra, 1/ :, /Folytatása következik/ f\ :

.