Napi Hírek, 1943. január/2
1943-01-30 [0528]
Göring birodalmi tábornagy beszédének II. folytatása* W Xö/7. 7 a2 A birodalni tábornagy hangsúlyozta, hogy az egyetlen ellenség, amellyel annakidején az országon belül meg kellett küzdeni, szintén a kommunizmus volt* Németország sorsa attól függött, hogy e két világnézet, a'rombolás világnézete vagy az épités világnézete közül melyik győz. Tiz esztendővel ezelőtt azután a német nép sorsa eldőlt azzal, hogy városaink felett felemelkedett a fellendülés, a győzelem és a jövőbe vetett hit zászlója a horogkereszt nenpedíg a sarló és kalapács. Ma ugyanezért küzdünk kifele, esak na más formában folytatjuk a harcot. Nem akarom azt mondani, 'hogy na ez a harc nehezebb. Akkor is végtelenül nehéz volt a harc. Mindenesetre kisebb területen. De az akkori küzdelem a harcosoktól ugyanazt a belső szilárdságot és áhitatos hitet*, követelte. Ebből következik mennyire fontos, hogy a német véderő a nemzetiszocialista világnézet egységes szilára tömbio legyen. Ha oz megvan, akkor az erőseboek is mi leszünk, Akkor itt is, mint annakidején az országon belül egyszer majd a'horogkereszt fog győzelmesen a rabszolgaság jelvénye ' fölé emelkedni, £s ez végeredményben a belső értelme ennek a harcnak. Amikor ellenségeink azt hitték, hogy elég erősek és fantasztikus reménységeket fűztek ujabb németországi forradni* mákhoz, akkor kezdődött minden idck e legdöntőbb háborúja! Nem kell újból emlékeztetnem a hatalmas csatákra, a páratlan győzelmekre lengyelorszagban, Norvégiában. Belgiumban, Franciaországban, a 3alkánon # a tengeren és a tenger alatti A német nép kezdte azt hinni, hogy a gyöV zelmok magátél értet ődőok, A sors izonban semmit'sec ajándékoz ily könnyen, de semmiesetre sem ajándékoz nagy dolgot. Akkoriban azt hittük, hogy a háború hamarosan végetérhet. Nehezünkre esett és a legutóbbi tél minden viszontagságára volt szükség, hogy felismerjük, hogy a Szovjet Finnország elleni első háborúja talán a világtörténelem legügyesebb és legnagyobb álcázása volt, A Szovjet mialatt méhány hadsereggel Finnországban küzdött, . már régen .másfél évtizeden át kiépítette a leghatalmasabb fegyverkezési, amelyet nép valaha is kiépített, A népet rabszolgaságba ós nyomorúságba döntötték, ez ériásl birodalom egész ipara osak egyetlen óéiért dolgozott. Harcainkból azt a következtetést vonták le, hogy főleg négy fegyvernem a fontos: páncélosok és páncéltörő ágyuk, repülőgé* peFés Iegelháritás. Csak Lengyelország újonnan megszerzett területeiig amelyet át kellett engednünk számára, a bolsevizmus csaknem ezer repuV lőteret kezdett épiteni, lündezt hallottuk és mindezt elgondolkozz tátott bennünket. Mit jelent egyáltalán Európa Oroszország számára? Ha latjuk a fölogömbön a hatalmas birodalmat és Összehasonlítjuk vefe Európát, akkor felvetődik a kérdés, vájjon joggal sajátunknak nevez* zük-e ezt a világrészt, Erre a kérdésre egy öltalinnoz igen fcezelalló orosz tiszt ezt a világos választ adta: "Európa legjobb esetben nagy orosz-tartomány, vegyüléke számtalan államnak, amelyek egymással civakodnak, Eddig a németek zárták el előttünk az utat Európa Te lé. A többi nind semmit s^m jelent számunkra. Ha Németországot legyőzzük, Európa a miu'nk." • , ' - Ebben az Európában akár szövetségeseknek ás barátoknak, akar semlegeseknek vagy velünk szemben ellenséges államoknak mindinkább fel kell ismerniök - és tudják is jól - hogy ha ez a Nemetország összeomlanék, akkor az oroszok Belső tiszteletből nen állnának aeg a svéd vagy svájci vagy bármely más semlegesaég előtt, /^olyt.köv./ v y
