Napi Hírek, 1943. január/1

1943-01-06 [0527]

WKö/Bm nV / Bészlete cáfolat a német fosztogatásokról, I. folytatás/ Sem a Szovjet Unióban, sem Görögországban yagy Nori . végiában, vagy éppen sz egyiptomi sivatagban nem voltak olyan tár* f

yak, amelyek németországiak hasznára lettek volna. Az ottani laé&jilz sokkal saegényebb volt, semhogy olyan használati tárgyakkalrendelkezett volna, amelyek másokat birtoklásra csábithattaltvolna. Egyébként az ottlévÖ használati tárgyak legnagyobb része német eredetű és azokat sokkal könnyebben es olcsóbban lehet Német- országban beszerezni, A nyugateurópai országokban / Dánia. IJollandia. Belgium, Franciaország/ ma sincs hiány használati tárgyakban. Elegendő egy pillantást vetni Párizs, Brüsszel. Amszterdam, és Kopennága jól felszerelt üzleteibefés azonnal v. dőlnek azok*, az állítások, amelyek szerint a németek eltuua

1

donitják a használati tárgyakat.Ezzel szemben az angolok voltak azok, akik az egyéni és a nemzetközi jtig teljes semmibe vevésóvel valédi baszlálati tárgyakat hurcoltak el, Elegendő itt utalni valamennyi norvég, dán. holland, lengyel, görög, belga éa francia kereskedelmi hajé lefoglalására. Ezeket a hajókat elvették jogos tulajdonosaiktól és a rajták lólŐ legénység és a hajóstársaságok akaiirtaellenére bekebelezték és az angol háború szolgálatába állították. Ami azt az állitást illeti, hpgy Németország és szövetséf

esei műkincseket rabolnak el a megszállt terűié teke tről, német örökben nyomatékkal utalnak arra, hogy e háború folvamán mindenütt a legnagyobb gondosággel mogkiméltók a műemlékeket. Sokszor éppen nemet katonák kcakáitatták sz életüket azért, hogy műkincseket kimctsenek az ellenséges tüzérségi tűzből. Megmentésük* után ezeket a műkincseket visszadták a helyi hatóságok oltalmába, így például ha a Szovjet Unióban Péterhofból és. más ellenséges" tűz alatt állá történelmi helyekről, klastrónokból és székesegyházakból sikerült kimenteni müértékeke és kulturális javakat," ez kizárólag a német katona kulturális felelősség tudatának köszönhető , Ha tehát műkincseknek a lángok ós robbanások közül való, kimentését rablásnak nevezik,ez a ^ilHeliostrasse felfogása szerint • legnagyobbfokú hálátlanság a megmentőkkel szemben. Ezzel kapcsolatban nemet részről rámutatnak arra, hogy a • párizsi, brüsszeli, amszterdami és kopenhágai műkereskedőknek ma is olyan raktáraik vadnak, -amelyek felkelthetik londoni és" Itwyorki kollegáik irigységét. Ha egyesek közülök nagyobb for- * f

áimat bonyolítanak le, mint eddig barmikor.ez - hangsúlyozzák ba*» fci körökben - csak annyiban áll kapcsolatban a háborús események kii, amennyiben a nyugateurópai államokban sok család kénytelen • megválni értékes képeitől és bútoraitól, hogy egyáltalán megélhessen, Clyan kereskedőknek, akiknek gazdagsága a tengerentúllal való kereskedésből származott, ma gyakran semmi keresetük sincs, Belgium számára a Kongó, Hollandia számára Hollnad--India" elvesztése rendkivül nagy anyagi katasztrófát jelentett az anyaországokra, s a vesztett háború és nemzeti javak elvesztése tapaztalás szerint évszázadok óta mindig forgalomba hozza és uj tulajdonosok birtokába juttatja a müértékeket. Ha ez nem igy lenne, akkor például az Egyesült Államokban ma egyike sem lenne meg,annak a sok múzeumnak, amelyet európai műkincsekkel tömtek meg. Ebben a folyamatban Németországnak semmi része éa abból nincs semmi <L haszna, / foly, köfv/