Napi Hírek, 1942. december/2
1942-12-31 [0526]
Országos gyűjtés a honvéd-családokért, Kormányzó* Urunk hitvesének felhívása a magyar társadal ómhoz. 0 Vá/Vá 10 § Az áldozat és a kötelesség jogán hiv rV minden ige& magyart ujabb áldozatokra. Negyedik esztendejében jár a világszerte tombold háború s hazánk immár második éve fegyveres résztvevője, szenvodője, de minden megpróbáltat ás ellenere is a nemzet örökkévalóságában hivő harcosa a népek sorsát eldöntő küzdelemnek. A háború, amelyet az Úristen akaratából egyideig polgári nyugalomban szemlélhettünk, immár a mi életünkben is viharzik, kérlelhetetlenül szodi áldoz vtait .azok közül, akik nekünk a legdrágábbak, Sck anya velem együtt tudja, milyen súlyos az a kereszt, amelyet hordóink: mogiatolatott bennünket'a Mindenható s mi mindnyáj an egyek vagyunk a iájdalomoan, mi érezzük legjobban, mi az. magyarnak íenni. Épen ezért most, aminor arról van szó> hogy meggyógyítsuk a náboru sebei közül azokat, amelyeket emberi erővel meg" lehet,győgyitani, jogunk van kérni, sőt kérnünk kell! Meg szerelnénk érinteni a szivekec, egyonkint szembe szeretnenk~nézni min-'denkivc;l s hozzáintézni a kérdést: *Feloli! Megtetted-o te is kötelességedet a hazáért, enyhitetted-e azoknak a bánatát és goad iát, akik hozzátartozójukat, atyjukat, fiaikat, testvéreiket, családjuk támaszát^és remenységit. vegy pedig egyatlfen ke nyer koros önjüket veszítették el a becsület mezejen? LoveHcd-o a gcMot azok. nak a válláról, akiknok családfői most is odakünn harcolnak a mi biztonságunkért és életünkért?" Válaszoljon erre a kérdésre mindenki ÜTeoiülete éB lelkiismerete szerint. Ne szavakkal, ne az együttérzés hangoztatásával, hanem némán: oselékedetekkol. Amikor ez év augusztusában azzal a kéréssel fordultam a társadalomhoz, hogy adjon mindenki tehetsége szerint téli holmit messze orosz földön harcoló véreink részére, kérő szavam meghallg"tásra talált. Most még többet, még bensőségesebben kérek: a nadbavonultak családjainak, az embersoletti áldozattal ha rcolók itthonmaradottainak. Január 17.-ét61 február 7.-éig országszerte minden" eddiginél nagyobb arányú gyűjtést rendezünk a harctéren lévők itthonmarad ott ainak támogatásara. Ezúttal pénzt kérünk: a tehetősektől ezreket és százakat, a szegényebbektől filléreket, de mindenkitől kérünk. Sok könnyet akarunk letörölni, a gondo 1 : áradatát feltartóztatni, tehát anyagi erőink határáig kérjük a társadalom * támogatását. ^Gondoljunk arra, hogy a magyar haza ezer és ezer asaIád ja _ Barnán és zokszó nélkül soványabb Kenyérrel, ago. la] -;mnal és " önmegtagadással áldoz naponkint a magyar igazságnak,'mert hozzátartozója mindnyájunk fennmaradásáért harcol vagy szolgáli G-ondoljunk katonáinkra, akiknok fegyvereit megacélozz-< t Bátorságai és hősios-' séget föKoaza az a tudat, hogy itthon mindenki részt vállal családjának gondjaiból. y :
