Napi Hírek, 1942. december/2

1942-12-20 [0526]

Spanyolország és Portugália visszautasít nünden támadást felségjogai eilcii. í 'V Qö/Vá 10 Lisszabon, deoember 20./ífémet Távirati Iroda/ N A Salazar miniszterelnök és Jordana gróf spanyol külügyminiszter között vasárnap délután lefolyt beszélgetés több

v mint nárora éra hosszatt tartott, A tárgyal Is okba csak Salazar magántitkárát ás Jordana szárnysegédét vonták be, ha arra szükség volt. Lisszaboni politikai körökb n ezzel a megbeszéléssel kapcsolatban rámutatta* arra, hogy a spanyol ós a portugál külpolitika közös kiindulópontja •• a Kommunizmus elleni harc Épen 91 a körülmény az - hangsúlyozzék ezekben a körökben »"* amely lehetővé teszi, hogy a két nemzet minden külpolitikai elhatározásában szoros érintkezést tartson f nn egymással. Politikai körökben hangsúlyozzák ezért, hegy ' • az Ibériai félsziget mindkét nemzetének közös elhatározása, hogy Euró pá/ebben a részeben megőrzi a békét és visszautasít minden olyan /nak/ kísérletet, amely a két ország felságiogai ellen irányulna Európában épen u

b

y, mint afrikai DirtckaiKoh, /MTI/ Sven Hédin szerint ez a háború Roosevelt háborúja. W Dö/Vá 10 Berlin, december 20. /Magyar Távirati Iroda/ N A Berliner Lokalanzeiger vasárnapi száma tudositást* közöl stockholmi munkatársának Sven Hedinnel. a svéd tudóssal folytatott beszélgetéséről. Ez a beszélgetés abból az alkalomból tör-" tént, hogy a napokban jelent meg a svéd kutat^ "Amerika a világrészük háborújában" oimü munkája

#

aamelynek végén Sven Hédin megállapítja: "Ez a hábora ugy fog szerepelni a történelemben, mint Roosevelt elnök háborúja," Sven Hedm a Berliner Lokalanzeiger munka társának elmondotta, hogy a könyv negirásához egy amerikai folyóirat hozzá intézett # kérdése adta az ötletet, A folyóirat ugyanis még 1939" deoemberében kérdést intézett hozzá

t hogy mi a véleménye az* egyesült Államok esetleges beavatkozásarái a háborúba. A svéd kutató kijelentette akkor, ,hogy az Egyesült Államok barátja és azt taná- • osolta *• .* Amerikának, maradjon a háborún kivül. Tanulhat ott^á mult világháborúban való részvételéből, amikoris embert, hadianyagot és aranyat áldozott anélkül, hogy a legkevesebbet is nyert volna* &z a kérdés és e rá adott válasz ösztön-ígte tulajdonkénen a kutatót - mint mondotta - arra. hogy ezzel a kérdései behatóbban foglalkozzék, annál is inkább, mert többesztendo£5 amerikai tartózkodása alatt alkalma volt alaDOsan megismerni mind az embereket, mind általában a helyzetet az óceánon tul.