Napi Hírek, 1942. december/1

1942-12-02 [0525]

Fabrö-Luce a francia-magyar barátságról. HT KÜM Rü7 Vichy^ől jelentik a Magyar Távirati Irodának, Bobért Fabro-Luce, az :'smeri francia publicista, a "Réagir" eiitdl folyóirat hasábjain a magyar-francia viszonnyal foglalkozott. . A Eéagir cikke idézi ü'abre-Luce alábbi kijelentését: - Már egy évvel ezelőtt ^ a Diaric da Noticias munkatársa előtt rámutattam arra

? hogy az uj Európában a bátor és nemes ma?

yar nemzet egy napon miien stabilizáló és békéltető küldetést og betölteni^ Mugyarországnak a béke megteremtésénél fontos szerepe lesz s az európai ujjáépites müvében jelentékeny mértékben nyújthat segédkezet. " - Magyarország irányában tanu3Ítoti megatartásunkat husz éven át tudatlanság és előítélet jellemezte

e Mit tud a francia nép, mit tud. a mi középosztályunk errői a lovagias és nemes nemzetről, amelyet a kisantant propagandája, a Masarykck és a Ben esek rendszeresen ugy állitottak be előttünk, mint barbárok és reakcionáriusok közösségét. Ki kell lépnünk tudatlanságunkból, fel kell adnunk ezeket a \)alitéleteket, amelyeket a baloldal emberei, Franciaország ellenségei terjesztettek. Európa megújhodása csak ugy lehetséges, ha végülis képesek leszünk meglátni Európa népeinek igazi orcáit, Magyarország orcáját a-hűség, nagylelkűség, a bátorság és hagyománytisztelet jellemzi. Már 1926 óta különböző élharcos folyóira- ' twkban sürgettem nem csupán a zsidó szabadkőműves versaillesi szer ződés, hanem egyben a trianoni szerződés revízióját is« Ez a szer- < ződés szintén igazságtalanak és esztelennek tűnt fel előttem és hangoztattam annak földrajz-ellenes, • hagyomány-ellenes és Európaiéllenes jeXl^gé^y Jr93# Iwejr-áaia aláírjam a francia int-sllektüellek reviziós -manifesztumát. Apponyi ATtSBrÜ gróf meghívására Magyarországra utaz.tam s ekkor, valamint későbbi magyarországi látogatásaira "során megf

yőződtem arról, hogy mily igazságtalanul bántak el ezzel a néppel s hogy ez az igazságtalan helyzet--mennyire tarthatatlan, - A történőiéül most már döntött: Trianont néíkürínk, ellenünkre revidaálták. A mi feladatunk most már csak az. hogy fel- adjuk "balitóleteinkot s elismerjük annak a népnek a jó tulajdonságait. Kétségtelen, hogy ez a nép az uj rend ós az ujjáépites egyik oszlopa lesz. - A szabad Franciaország nagyvárosaiban azonban hiányát érezzük egy francia-magyar egyi^&iefCj, amely a kulturális és gaztlasá-" gi kapcsolatok felélénkítess'révén hasznos'munkát végezne az uj B-urópa számára, Fabra-Luce fenti kijelentései a francia közvélemény körében "bizonyos visszhangot keltettek, Philippe Henriot volt képviselő és ismei't közi ró, ugyancsak a Réagir hasábjain fölkarolja a francia-magyar egylet tervét. - Egy ilyen egylet megalakítását kitűnő eszmének tartom |s teljes szivvel csatlakozoo ehhez a gondolathoz - mondotta Henriot, barátommal, Xavier«Vallat-val egyike voltam az elsőknek, akik védelmükbe vették a magvar-francia közeledés eszméjét, mégpedig abban az idg$onthan, amikor* a nijp^roa4politikája. Kelet és Középe arénában ki Záró an % szabsákfatiSfé sség érdeke IV akar ti s&oígál ni, •/