Napi Hírek, 1942. november/1

1942-11-08 [0523]

W Dö/Wn 8 Egyik él-smot a másik után, egyik népet és törzset a másik után igázták le és ebben az egyben tökéletesen egységesek ezek a kizsákmányolók, akár marxista, akár magántőke álarcában tevékenykednek, Zsidó és nemzsidó, de min denképen igen gazdag embere maroknyi csoportja dönti el a világ sorsát. Néne torszag leckét kapott ezécnek az embereknek kormányzási művészetéből. Mert amikor 1918-ban összeomlott a német állam, a német nép elvakult bizalmában feléjük fordult, hogy tőlük valamilyen lehetőséget kapjon, kiutat nyomorúságából. Az a demokrata Németország volt, nem a nemzetiszocialista. Mert mi nem jöhettünk volna^ha Németországot ilyen módon nem fosztották volna ki.Mindent elkövettek, hogy Nént tországol is Indiát csináljanak, és sikerült nekik nálunk is hétmillió munkanélkülit csinálni, további hót és fél millió munkást és a parasztok tízezreit padig sikerült otthonaikból elzavarni, égy hogy a kereskedelem és az ipar megszűnt, annyira, hogy szociális gondoskodásról többé szó sem lehetett. Ha most éppen Roosevelt kijelenti, hogy amerikai módszerükül kell Európát megmenteni, akkor csak azt mondhatom: mentett'

1 volna mug a saját országét , akker nan k:llott volna ezt a háborút Indítania. Célszerűbb lett volna megmenteni a 13 millió amerikai munkanélkülit, mint a világot belesodorni ebbe a háborúba. De tette ezt azért, mert saját nehézségeiig nem tudott úrrá lenni és mert őtjóppenugy , mint angol szövetségesé^ anyagi érdekek vezetik. Eszmei értékeket éppenolyan kevéssé ismer, mint az angolok . Ellenfeleink ilyen kormányzó művészetének is azoknak .. ' j a borzalmas következményeknek, amelyek ebből Némts tor szagra származtak, tudható be, no®* a nemzetiszocialista mozgelom Őlotrekolt, Ha ugyanis akkor Német országot tényleg boldoggá tették volna, akkor semmi okom sem lett volna arra, hogy nap-nap mellett, hétről-hétre, hónapokon ós óvókon át .nnek a műnkének szentelj da. magam. Alig hogy végeztünk a zsidók,kapitalisták és bolsevisták össze esküvés év cá. Németországba, azonnal öegkezatí o.z a másik világ ujabb b eke rit esünk et

t Akkoriban a világháború előtt a császárt akarták bekeríteni, most pedig engem, Da egy különbség van: az akkori császári Németország önmagábaa teljesen szétesett, a császár pedig olyan amber volt, dci azekkíel aa ellenfelekkel szemb<n nom tudott erős lenni. Bennem azonban olyan ullenfélr; találtak, aki nja ismeri azt a szót:"kapitulálBi*. Már ifjúkoromban is - ami akkor talán neveletlenség volt , de végeredményben mégis erény - az enyém volt az utolsó szó. Ellenfeleim legyenek meggyőződve arról, tiogy ezt a szokásomat náfe megtartottam. Az akkori Németország 3/4 12- kor tette le a fegyvert, én elvből mindig öt perccel 12 után hagytam abba. ' . - Btlső ellenfeleim tiz évvel ez előtt ismerték ezt a szoksáomat. Természetesen belső illen» sógeim h lyzvjtc akkoriban más volt, mint a külsőké most. A harcot most katonai téren folytatjuk . Az angolok azt mondják: mi még egyetlen háborút sem vesztettünk el* Azonban mégis sok háborút vesztettek, de minden háborújukat egészen az utolsó szövetségesükig harcolták bé gigr Ez az igazság. És ez különbözteti meg az digol hadvezetést a miénktől, /Folyt .ka v./ x