Napi Hírek, 1942. november/1
1942-11-06 [0523]
Roberto Papini előadásai az Egyetemen. 0 v»a/Wa2 Roberto Papini, firenzei egyetemi tanár csütörtökön kezdte meg több hétre terjedő előadássorozatát a Pázmány Egyetem bölcsészeti karán, A kuzeum-köruti épület jegnagyobb tanterme-e zsúfolásig megtöltötte az egyetemi ifjúság, hogy megEallgassa. a nagynevű művészettörténész és kritikus előadását az olasz építeszet fejloaéséről. Az első előadáson több előkelőség is megjelent, számos ugyetemi professzoron kivül az olasz követ képviseletében Purróne követségi titkár, a közoktatásügyi minisztérium képviseletében Paiker': Géza miniszteri tanáesoa, a főváros részéről Zakariás Sándor tanácsjegyző, Aldo Bizzarri, az olasz kulturintézet igazgató ja, báró Villani Frigyes volt kvirináli követünk, Göraory-Laiml László rk.követ és meghat.miniszter és mások. Az illusztris előadót Szekfü Gyula dékán és Gerevich Tibor,, a művészettörténet professzora üdvözölték. A korai neoklasszicizmus idején született klasszika1 archeológia - kezdte előadását Papini - azt az alapvető hibát követte el, hogy félreismerte a római művészet eredetiségét. Ez a tévedés nemcsak abból származott, hogy a görög mü\eszet fénye elvakitotta a régészeket, hanem különleges népi felfogásokból is, amelyeket helyre kell igazítani s megtenni a kellő megkülönböztetéseket. A kezdetleges falazási rendszereken alakuló s egyenesben gondolkodó hellén építeszet képtelen volt nagy építészeti terek befödését megoldani. A rómaiak viszont megtanulták az etruszkoktál az iv és a boltozás szerkezeti eJveit s azokat a legmesszebbmenő mértékig kifejlesztették. Tökéletesítették továbbá a falazást, elsőnek alkalmazták az osztott falazást, mindezzel forradalmasították az építészetet. Az ivek ós boltozatok szerkezeti tökéletesítésévé! megoldották a nagy belső terek befedését. Előadása további folyamán Papini számos példán, vetített képekben mutatta be a római építészet nagyszerű alkotásait s finom elemzéssel mutatott rá a hellén és a római építészet közötti alapvető különbségekre, a két esztétika és a két műveltség lényegesen eltérő voltára. A római építészetnek már a-rajzai is különböznek a görög,' 'tői, amelynél nagyobb belső terek alkotására, a külső megoldásban pedig f lasztikai hatásokra képes, amik a nagy' épület tömegek és a görbe falelületek, ivek.boltozatok, kupolák következményeit Az olasz építészet egész fejlődésében hü maradt a Rómában született uj esztétika elvei A kiváló előadó újszerű megállapításait a hallgatóság élénk figyelemmel kisérte s hosszas tapssál jutalmazta. Papini professzor előadásait csütörtökön ós pénteken 11-12-ig tartja a bölssé- -^rr szeti kar VIII.sz.tantermében,/lif? 17 p '
