Napi Hírek, 1942. szeptember/2

1942-09-16 [0520]

filét* "bolgár miniszterelnök expozéja, *&-p^^ -0- Bl/St7 Sió fi a . szeptember 15, 'í-virati I./ 7Ü07 miniszterelnök kedden deiután az egyházfa; a képviselők, a nagyobbrüngu tisztek, \ti' főtisztviselők nagyarányú "sszajövetelen ukor»á»y tagjainak jelenlétébe* részié-' te§ expozét tartott a kormány belpoütiMjáról ét külpolitikájáról. uíiután k'fejtette, hog^ a pártnélküli rendszernek, amelyet Bulgáriában már több evvel ezelőtt életbeléptettek . politikájában a koztisztv? selőkre és az állam által ir .nyitott és' ellenőrzött szerkezetükre kall támaszkodnia, - filov miniszterei. n'5k részletéé ny'latkozatokat tett elveiről, amelyeket az 1942 április 12,-1 kormánynyilatkozatban megszövegeztek. - l'ormínyunk főoélja • mondta - hatalmas és szociális tekintetben méltányos bolgár n'mze-i államot megteremteni, az uj európai rend elveinek megfelelően, Ilyen államot nam lehet létrehozni másként, mint szoros és Őszinte együttműködésben a tengni yh a tal sakkal, amelyek Európában az uj rendet irányitják és megváló sitják. Külpolitikánk mindig következetes volt a •.;.:•»* nauillyi. diktátum óta» amelyet erőszakkal kényszeri tettek ránk, A bolgár nép sohasem nyugodott bele a neuillyi diktátum rendelkezéseibe, fieci hagyott fel soha a küzdelemme 1 e rendelkezések ellen, Iao ezért volt olvan természetes, amikor a tengelyhatalmak nagy vezérei megkezdtel* Laroukut a párisi diktáturcok el'en az ogesz bolgár nép számára, h5gy a tengelyhatalmak oldalára álljon^ A Sáro;ihutal^i egyezményhez való csatlakozással 1941 március "U-én formálisan is c?-tl Jroztunk a tengelyhatalmakhoz és szövetsége se ikhez. Külpolitikánk aoit m-'r véglegesen meg van állapítva. Az utat, amelyen járunk, véglegesen kiválasztottuk. Valamennyi állam most : AncTiának az . r eurc

;

;ai politikai élet fölötti való gyámkodása elten küzd.-i mégpedig okkal, ^nert kétségbevonhatatlan tény, hogy Angliának mint gyarmatbirodalomnak olyan érdekei vannak, amelyek'lényegesen különböznek mind politikai téren, m'.nd gazdasági t3ren'"az európai közösséghez tartozó nemzetek érdjeitől, %% még fokozottabb mértékben igaz az amerikai egyesült Al'amokról, Amerika még idegenebb az európai államok , érdekei szempontjából és főképpen czert lett az ^urópai államokr«oÁ az angolszász gyámkodás alól való felszabadulása? eszméjs az őgyik vezéreszmeje és egyúttal oólja a mostani háboruiak. Azt mondják, hogy az angolszászok a népek szabadsagáért és a kis nemzetek jövőjéért küzdenek. Mi magunk a saj*t bőrünkön tapasztaltuk ki a legbiztosabban, hogyan értik ők a kis nemzatek szabadságát és jogait, airikojr ránk kenvszeritettáka neuillyi diktátumot s ezért tudjuk, hogy mit várhatunk, • n^ megvannak emberek,, akik reménykodneV valakiben, elég ha visszaenf shsznek azokra a határozott hví latVozatokra, amelyeket a brit Miipolitika leginkább felelős vezető szernélviségei tettek - az angol miniszterelnök és a i ülügvinini szter - hogy'ne ringassuk magunkat semmiféle illúzióban abban a tekintetben,'hogy cl várhat ránk, Ka Anglia kegyelmére bizzuk magunkat.