Napi Hírek, 1942. augusztus/1
1942-08-01 [0517]
Za/Mnő /k kultuszminiszter beszéde, í.folytztás»/ A kardot forgató magyar mindig eredeti vitéz lelkéből meri tette az erét és a magyar Kard nyomában minden időben ott járt a magasrendű és emberséges magyar gondolat., Nsmcsak kardunkkal és vitézi erényeinkkel héditutur.tl, ss rendeztük Európának azt a viharokkal es válságokkal teli tett darabját, hanem szelJemiink.es kultúránk jótékony, magasrendű emberi magatartásra nevelő sugaraival is., Kuruc katonáink a XVI. század legnagyobb költőjének. Balassa Bálintnak verseskönyvével mentek a csatába, Maga Balassa Bálint és a következő században nagy epikusunk Zrinyí Miklós is nemcsak pennájukkal szolgálták hazájukat, hanem "rettenetes bajvívó szablyájukkal'' is. A magyar vitézség ás a magyar művelődés szelleme összeforrott, eggyé vált, egyesűit erővei avatkozott be ennek a földdarabnak a ooagaiba, • Különösen fontosnak tartom, hogy mindezt éppen ma állapítsuk meg, midőn szövetségeseinkkel karöltve a világ egyik legnagyobb csatáját vívjuk. Nemcsak honvédeink állanak helyt az orosz mezőkön és vívják ki bajtársaink ás baiátaink egyre fokozódó elismerését 4 hnnem itt Debrecenben meggyuj tjük a magyar szellem fáklyáját is, hirül adjuk mindenkinek, hogy fimint a magyar kard tevékeny részt vesz az Uj Európáért folyó áldozatos harcban, ugy a magyar szellem is részt vesz majd az Uj Eui'ópa ielSpitlsenek ugyancsak gigászi műviben. A magyar szellemnek fontos missziója volt, van es lesz Kelet felé. A magyar az s kel3t-közt : ?)eurépái nép, mely magáévá tette Nvugat kultúráját is civilizációját anélkül, hogy a maga eredeti lelkit, vitézségét is sajátságos szellemét feladta volna. Hivatva van tehát arra, hogy missziót töltsön be Kelet fele, példát mutasson a honi hűségre is egyúiütai Európa szellemét sugározza. Megállja helyet, most a népek nagy csatájában ás meg fogja állni helyét a béke küzdelmeiben is. Bizonyos megb ..tódás tölt el itt Debrecenben. Igy á-Bzem, hogy fölcsap a földbcÁ, a sírokból a történelmi mult es arra kötelez, hogy szóljak róla. Ezt a tájat Hajdúságnak nevezik, mert itt telepedtek le a hajdúk, a magyarságnak egyik legvitézebb katonái, Dé ugyanakkor Debrecen a magyar szellemnek ás kultúrának bás 4 yája volt már ezelőtt is. Itt született es itt élt Csokonai vitéz'Mihály, a ki a tiszta magyarságot nagyszerűen összeegyeztette az európaisággal és irodalmunk másik büszkesige, Fazekas líihály. ilzen a tájon 3bredt rá magyar kötelességeire Gzéchenyi^ István f róf, a legnagyobb magyar. A debreceni koliágium padjaiban ültöles ey Pere ne", a Himnus költőié és Arany János, a Toldi irója. Itt hirdette ki a magyar függetlenségi nyilatkozatot 1849-ben Kossuth Lajos. A debreceni kollégiumban lett a' latin nyelv hosszú uralma után először tanítási nyelv a magyar, Nemzeti egység valósult meg hajdan óbbon a kollégiumban: a nemesi fiuk mellett ott ültek a jobbágygyerekek, a kollégiumi alapítványokhoz éynen ugy ^hozzájárult az urirend, mint a jobbágyság. Tanulnunk Juli ettől a gyönyörű múlttól, mert ha egy nemzet kiejti kezéből múltjának fonalát, akkor menthetetlenül eltéved a napok országútján. /Folyt, köv./
