Napi Hírek, 1942. augusztus/1

1942-08-01 [0517]

Za o- Na/St7 /Pataky Tibot előadása a nyári egye temen,lefolyt*/ Elvi alap, hogy a nemzetiségekhez tartozóknak jogik van szellemi é s gazdasági" erőiknek megtartására, azoknak akadálytalan fejlesztésire, E óéiból iskolai intézményeket, ' . kulturális, szociális, gazdasági célúk egyesületeket, társasaf

okat alakíthatnak és tarthatnak fenn és mindezekben nemcsak ogy nem szabad őket akadályozni, hanem törekvésükben gyámolítani, segíteni, szeretettel gondozni tartozunk őket." További elvi alap: Ezután is mint eleddig, a nemzetiségekhez tartozóknak különleges joguk van r ' • '•••

p

> nyelvük használatára a magán, az egyházi életben, a gazdasági életben és a technikai lehetőségek szerint a hatóságokkal, hivatalokkal való érintkezésekben is. Ezeket az elveket foglalja magában az 1868lHVf t.c. majd ennek kiegészítéseképpen és korszerű kiépítéseképpen a törvényerejű 4800/1823 M.E. számú kormányrendelet, az 1924 évi II,t.c. és kulturális vonatkozásban ezenfelül még számos közoktatásügyi minisztériumi rendelet, Fontos jogszabály az 1941" évi V.t,c. , a nemzetiaégi érzület büntetőjogi védelméről. Nemzetiségi jogszabályainknak, így német vonatkozásban a bécsi jegyzőkönyvnek is jellegzetes sajátossága, hogy azok az ugynevezetx

: nemzetiségi jogok élvezését , gyakorlását a nemzetiségekhez, tartozó egyének számára biztosit jak. Nemzetiségi politikánknak további alapelve, hogy a nemzetiségi jogok minél teljesebb érvényesülésének formáját és módját viszonyaink, sajátos fejlődésünk szabják meg. Ez azt jelenti, hogy az uj nelyzitek áltql kivant teendőknek tartalmi és időbeli megállapításánál történelmi módszert követünk. A formák és módok változnak, a kor különböző igényei szerint, de nem változik az al3p, a történelmileg kialakult sajátos magyar alap és ez az

}/

hogy a magyar nemzettest történelmünk teljes egészen mindig magában foglalta, testvéri szeretetben egyesi tette a haza minden fiát, nyelvre , származásra, nemzetiségre való tekintet nélkül.., A véres, < ádáz narcoiuan, iszonyatos küzdelmekben letűnt századok mindig egyesi tették e honnak minden népeit, mint ahogyan a most folyó gigászi küzdelem is az egymásrautaltságból, a" sorsközösségnek kényszerű, tőlünk füra-etlen tényéből összefogásra, békés testvéri ^együttélésre inc~ egvmás jogainak respektálását irja elő magyar és nem magyar részére egyaránt

e Ezeken az alapelveken kell felépülniük azoknak a" gyakorlati tenndőknek, amelyekeh a változott helyzetben a nemzeti-, ségí probléma megoldása kivan. A gv3korlati teendők nagyrésze a " közigazgatás szerveire hárul. Elsősorban nekik kell magatartásukkal es közvetlen közreműködésükkel közrehatniuk, olv irányban, hogy a többség ás kisebbség között a kölcsönös bizalom, szeretet" erősödjön

4 az telje? á legyen; nekik kell munkáiniok, hogy a nemzetiségi eletnyiIvániiláeolT-aí; a nemzetiségek népi életének vele-" járóit, a nemzetiségi kulturális intézménveket kulturális és gaz*, dasagi f egye sü le teke szociális társulásokat a nemzetiségi irodalmi és művészeti élet jelenségeit a többség ugy tekintse, mint a nemzetiségi életnek természetes és a magyar állam szempontjából is szükséges kiélési formáid

c Q&ZÁCOS V.FVÍXTÁR /r 0

i> G . kü7 ./ V