Napi Hírek, 1942. augusztus/1
1942-08-01 [0517]
A közellátás kenyércsatája. A Magvar Távirati Iroda jelenti: • M.E. ín 4 § Amikor a háborús helyzet kövatkeztében hazánkban is szükségessé vált a közellátás megszervezése, ugy látszott, hogy a kenyérellátás kérdése csak másodrangú helyet fogjál el egyéb köt*szükségleti cikkek mellett. A magyar föld gazdasága minden időben olyan mennyiságben termelte a konyérmagvakat, hogy a magyar nép • táplálkozásának középpontjában álló kenyérellátás nem látszott gondot okozni még akkor sem, ha az európai ellátás részérő a háborús viszonyok megkívánta kenyérgabona- és lisztkivitelt fokozzuk* Ezt az optimista helyzetet azonban több körülmény zavarta meg, amelyek következtében lényegesen megváltozott a kenyereilátásunk helyzete. Az örvendetes területi gyarapodások során majdnem kizárólag olyan területeket kaptunk vissza, amelyek gabonatermelés szempontjából nem voltak önellátók. Ehhez járultak meg az utóbbi évek elemi kárai következtében előállott rossz terméseredmények is. Még a gabonatermelés szempontjából oly fontos délvidéki roszek visszafogla- *. lásának jelentőségét is nagymertékben lerontották az elemi csapások, u &yhogy a kenyérellátás terén jelentkező nehézségeken ez az országgyarapodás sem változtatott lónyegeson. Figyelembe jött még ezenfelül az is, hogy a háborúban való erőteljesebb részvételünkre tekintettel honvédségünk részéra is fokozottabb készleteket kellett mind'in körülmények Között biztosi tani • A magyar közellátás már a helyzetkép rosszabbodás' kezdetén előrelátó gondossággal fogott hozzá a Kenyérellátás zavartalanságának biztosításához. Az adott körülményeknek megfelelően egymásután hozta mog a szükséges intézkedéseket, amelyek részben szabályozásokból, folog pedig korlátozásokból állottak. Az első fontosabb intézkedés e téren 1940 őszén történt meg, amikor a gabona kiőrlósének szabályozásával a korábbi • változatos lisztfajták számát csökkentették és "bevezették az egyse- ' gos kiőrlésű buza- és rozslisztet. A készletgazdálkodás gondolata is korán felvetődött, de keresztülvitele egyelőre tágabb keretek között mozgott ós főleg az önkéntes gabonáiéi aj adáson alapuló készlet-gyűjtésére támaszkodott. 1941 tavaszán a gazdákat praemiumokkar ösztönözték feleslegeik beszolgáltatására, amely azonban ncm bizonyult megfelelő megoldásnak. A júniusi és júliusi válságban csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült a kenyér ós'lisztellátást biztosítani. Éppen ezért előtérbe lépett a szigorúbb készletgazdálkodás rendszere, amely legelőször a tavalyi gazdasági év ekjén kiadott termésrendeletben valósult meg. Ez a rendszar a csápiési. ellenőrzés ut^án a Hombárhoz gyűjtette be a készletgazdálkodás céljaira a terményeket. A szorosabb értelemben vett kenyérellátás szabályozása legelőször 1941 szeptemberében történt, amikor is Budapesten és 1 ' övezetében bevezették a kenyér- és lisztjegyeket* A jegyrendszert ^zután szükségszerűen ez év január 15-től Kezdődően az egész országra kiterjesztették* A jegyrondszer magában véve ekkor még nem jelentett érezhető korlátozást, mert a 25 dkg-os fejadag, továbbá' a testi és nehéz t»sti munkások részére biztosított pdtiejackgok \J bőven kielégítették a szükségletet. , t\ a . i i-w / . TÁR
