Napi Hírek, 1942. június/2

1942-06-29 [0514]

/Hóman Bálint szegedi "beszédének III. folytatása,/ - Ma is-háború van. kemény harcot vívunk az országot egyszer már a romlás szélére toszitó és most újra a nyugati! nemzetek megsemmisi vesére törő keleti ellenséggel, nagy t szövetségeseink és baráti rokonok oldalán, A magyar népnek teljes egységben kell a luidsereg, az idegen földön nehéz harcot álló honvéttfiai, a sujvos nemzeti kötelességet teljesítő kormányzat Va'ii hivatott nagy magyar Vezérünk, Horthy Miklós mögé felsorakoznia ,/Kitörü taps és éljenzés, a jelenlévők felállanak és percekig ünneplik a Kormányzót és a honvédséget/. Ma nincs helye Kétkedésnek és ingadozásnak, pártoskodásnak es viszálykodásnak, nemzetbomlasztó hírveréseknek, furásnak-faragásnak, Lejárt a megalkuvó kompromisszumok, a kétértelmű próbálkozások, a pártpolitikai mesterkedések, az egyéni érvényesülési törekvések, az Ufces frázisok és hangzatos jelszavak ideje, Nyilt és egyenes színvallásra, határozott állásfoglalásra, erőteljes cselekvésre vsn ma szükség minden kérdésben es ehhez az összes magyar erők fokozására és egyesítésére. Minden megoldható nagy kérdést meg kell oldanunk, s minden ellentétet félre kell tennünk, el kell oszlatnunk, ami magyart és magyart egymástól s e földön velünk együttólő élettársainktól elválaszt. Minden egységbontó törek

r vessél, bármely oldalról, bárki részéről és oarmilyen t3tszetos formában jelentkezzék is, teljes erővel szembe kell szállnunk, hiszen e törekvések csak ellenségeinknek lehetnek javára, csak gyengíthetik - megvalósulás eseten - a nemzetet. - Bel-és külpolitikai vonalon egyaránt az európai politika rendszerébe illeszkedő, de kizárólag magyar érdekű és magyar szellemű politikát kell folytatnunk, /Lelkes éljenzés és taps/, E politika sikerének azonban előfeltétele a magyar lelkek egysége, a keresztény erkölcsi életszemlélet és a magyar világnézet érvényesülése. Nem tűrhetjük, hogy itt e földon bárki is társadalmi, politikai, világnézeti ellentéteket szítson a mai időkben, s nem engedhetjük a mi nagy eszményeinket és törekvéseinket a napi politikai küzdelmekben partpolitikai jelszóvá alacsonyítani, A magyarság nsm lehet egyes osztályok,cso

7 portok, egyének kiváltsága; a magyarság mindannyiunknak őseink vérével és lelkével együtt örökölt hitvallása. I szabadság és függetlenség - gyakorta gyanús célzattal hangoztatott^ gondolata nem lehet pártpolitikai jelszó; a szabadság ezeréves szent eszményünk, nagy történeti örökségünk. A magyar alkotmány védelme sem lenét politikai jelszó. A mi alkotmányunk élő történeti folyamat, nemzeti önkormányzatunk elvének gyakorta változó, de mindig korszerű formában jelentkező kifejezése, A nemzethüseg nem egyesek különleges érdeme, hanem minden magyarnak természetes órzáse. Az államhűség, a kormányzóhüség és az államfő személyében megtestesült államalkotó magyar nemzet tisztelete, ez ország minden lakosának elemi kötelessége, A társadalmi^békének, a felekezeti, nemzetiségi, hivatásköri. nemzedéki, osztályé 11 en-^ tétek kiegyenlítésinek szolgálata sem lehet pártpolitikai céltüzes; ez mindannyiunknak kötelességszerű feladata. A közösségi gondolat és a szociális elv sem egyéni vagv pártelgondolás, hanem szükség- _ szerű, történeti fejlemény, a korszerű nemzetpolitika irányító eszme

'

ie- /roivtW, w

~