Napi Hírek, 1942. május/1
1942-05-01 [0512]
Sepsiszentgyörgy, április 3o, HTKv**» A L'zékely Nép "A pengő f cimü vezércikkében többek között a következőket irja: • Nemreg maga a miniszterelnök állani t ott a meg nagy büszkeséggel, hogy/SurópaviegjoVb pénze ma a pengő.*Nem kétséges, hogy a háború a magvar pénz értékére is befolyással volt. Az értékcsökkenés, eléggé érzékelhető. Ha végignézzük a gazdaságilag és pénzügyileg lerongyolódott európai országok egész sorát, meg: lehetünk olégeüve okos, higgadt pénzügyi politikánkkal. Annál inkább büszkék lehetünk az eredményre, mert a me^ngathat. tlannak hitt angol font is egyre értéktelenedik, a nuwyorki 'értéktőzsdén pedig elég gyakoriak s megdöbbentő ár zuhan ás ok, V_ 9 p&tk - íía^yarország ugyan nem visz élszerepet az európai és annál kévjsbbé a világpolitikában, de anélkül, hogy önmagunknak tapsolni akarnánk, elfogódottság nélkül megkell állapituu, hogy a teneeiyállamok után nálunk van Európában a legnagyobb rund az élelmiszer elosztása terén. Az dlamhatHlom irgalmatlanul le su 11 az árdráf itokra is mindez i^on-nagy százalékban hozzájárul pénzünk értékének llandó szilárdságához. Az sem kJtságes, hogy a pengő ma jóval szilárdabb volna, ha nem történik - hála- Istennek - gyors egymr,sutánban Erdély és a Délviáik visszacsatolása, • A pengőnek el kellett indulnia, hogy életet leheljen bele a halott irodákba, a bénult gyárakba.uj erőt ontson az épen még esak lélekző kisebbségi pénzintézetekbe. El kellett vinnie életet ado erejét azokra a helyekre, ahol az előző uralom kezenyomán már ki-, száradt a fü is. Nézzünk esafc szát; mindenütt, ami értéket jelent, a faiutói a városig, minden hirdeti a magyar pengő diadalmas, életet- • adó és tápláló erejit, . k cikk azzal végződik, hogy a nép legszélesebb rétegeinek tudomást kell szerezniök mindenről, hogy megelégedetten nézzenek a pengőre és tisztelettel-adózzanak azoknak, akiknek érdeme a magyar pénz értékínek megtartása, /MTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR • f * Kszekrió * Bírna, május 1» ^íagyar Távirati Iroda/ * v ' MJ'rO'i^ry & Popolo di Roma ankarai különtudósitója, Italo Zingarelli, azt irja, hogy a turáni gondolat nemcsak Magyarországon él, hanem Töiükországban is megtalálni nyomát* Törökországban olyan megnyilatkozások tapasztalha- S? tók, amelyek azt mutatják, hogy ez a gondolat továbbra is'elevenen él« 2SíS A török hivatalos politika arra az álláspontra helyezkedik ugyan, hogy Törökországnak mostani határai között kell megtalálnia életlehetőségeit, mindamellett a turáni név nemcsak történelmi emieket fejez ki, hanem a névnek sokkal • na'gyoBb jelentősége van a török nép telke mélyén. . A Mult év júliusában az Aklava cimü lap U A nem'énység'bá ngja" ' cimmel cikket• közölt, amelyben megemlékezett a török turanizmus egy •képvl- selőjenek Ziya Gökalpnak az elmúlt világháború alatt irt cikkére.* 1> amely szerint az ellenségnek meg kell'senmisülnie ahhoz, hogy Törökorsz-ág'megmgyobbodhassék és Turánná gyarapodhassak. .Gökalp az ellenséges terület alatt természetesen Oroszországot értette akkor. Az Aklava cimü lap cikkiréja' nem véletlenül idézte Gökalpnak ezt a megállapítását. Mult év októberében Mussein Jalcsin, a neves török író/"' egy török lapban hevesen kikelt Iránnak angol-szovjetorosz megszállása ellen s azt irta, hogy bár az ' azerbeidzsáni és; georgiai. török kisebb* sógről ma nem beszélnek, Ankarában tudják, hogy a szovjet felett aratandó ; német győzelemnek döntő jelentősége lesz a Kaukázusban és Transzkaukáziában /. élő töíok kisebbségek szempontjából is. 7^
