Napi Hírek, 1942. május/1
1942-05-12 [0512]
I N ^ HB Szaloniki, május 12,/Német Távirati Iroda/ " , , A w aoht im Südosten cimü német katonaújság közli von fSSL 811 ^ ra J német na ?y köv etnek a mai Törökország felfogásáról szóló A *U * apen cikkében a következőket irja! Az ellenséges hatalmak részéről éppen az elmúlt hetekben a legnagyobb erőlködések közepette azt állítgattak, hogy a tengelyhatalmak a várxható nagy támadás során Törökország megrohanását is tervbevették, Ezzel kapcsolatban jelentős romániai ős bulgáriai csapatösszevonásokról beszélnek és megpróbálják ugy beállítani a dolgokat, mint hogyha a tengelyhatalmaknak - ha Andiét végérvényesen nfep akarjak verni,-nem maradna más választásuk, mint a Törökországon át való átvonulás, Ennek a módszernek egy évvel ezelőtt még talán lett volna némi sikere, ma azonban nem akad már olyan ember Törökországban, aki beugrana neki. Az angol-amerikai hírverés azonban m^g nea vette észre ezt, mert aindig rendkívül nehezére esett Törökország hangulatát és állásfoglalását megéetenie, A Törökországgal kötött szövetség nagy reményeket keltett a szövetségesekben, azóta azonban a legostobább propagandaszervezőknek is ibo kellett látnlok, hogy Törökországnak ezzel a szövetséggel o^ak egyetlen céljí volti Saját biztonságának és sérthetetlenségének biztosítása, A török kormány politikájának oélja és az egész török nép kívánsága mai is a háborútól való távolmaradás^ mert mit nyerhetne Törökország abban az esetben, ha az egyik vagy másik oldalon résztvenne a háborúban? Törökország Atatürk na^y ujitásai ota nemzeti állam, amely elhatározta, hogy saját erőire támaszkodik, lakosságának jólétét a lehetős legnagyobb mértékben emeli és arra törekszik, hogy nemzeti erőit minden támadással szemben - bárhonnan jöjjön is az, megvédelmezi, Ezért a mindenkori török kormányt egyetlen kérdés foglalkoztat ja t helyik oldalról ós milyen érdekek következtében fenyegetheti Törökországot támadás? Milyen intézkedéseket kellene a török kormánynak egy ilyen veszéllyel szemben foganatosítania? Erre a kérdésre, állap ltja meg von -Papén,,a nemzetközi helyzet bölos megítélése ig<g« világos feleletet ad* Évszázadok óta közismert az a vágyakozás, amelyet Oroszország egy jégmentes tengerhez való kijárat iránt táplál, &z á politikai cél , amol Oroszország földrajzi helyzetéből adódik, sohasem változott ueg, Sz~ér% egyáltalán nem csodálható, hogy az emiitett orosz törekvés kolotovnak a Führerhez intézett követelésében és a Bulgáriának tett szovjet ajánlatokban ismételten kifejezésre jutott. Minden okunk meg van azért annak feltételezésére, hogy Eden és Sztálin megegyezésük serán ezt a kérdést is megtárgyalták. Sir Stafford Cripps nyilatkozataiból kiderül, milyen nagy mértékben hajlandó Anglia ma a szovjet követeléseknek Európa u j járjndezés e során helyt adni, Angliában az a meggyőződés uralkodik, hogy csak a Szovjetunió győzelme mentheti meg a brit birodalmat, Ez a győzelem, tehát a Német Birodalom és a birodalommal szövetkezett államok szétmorzsolása a Downingstreeti urak egyetlen utolsó ütőkártyája*JSz az egész fajlődós homlokegyenest ellenkezik a török érdekekkel. Ebből/arPa következtethetünk;, hogy az angolszovjei szövetség céljai ós kihatásai teljesen uj jelleget kölcsönöz nek a török-angol kapcsolatoknak. Ki ne kivánná ebbsn az egész világot kettészakító totális háborúban, hogy maradjanak olyan országok és szigetek., amelyeket a háború furiája megkímél. A béke lehetősége azonban minden valószínűség szerint sokkel kisebb mértékbon függ * őszinte békevágyától, mint azoknak a forradalmi eseményeknek uenetétol , amelyek máról-holnapra megváltoztatják a világ arculatét. • j ^
