Napi Hírek, 1942. május/1
1942-05-10 [0512]
0 Mn/Mn4 • § Németh Antal dr., a Nemzeti Színház igazgatója, a magyarnémet kulturális együttműködés több időszerű "tórdésének megtárgyalása céljából Németországba utazott. Távollétének időtartama alatt a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter rendeletére Liszt Nándor dr. helyettesíti./MTI/ —.— Ze Mn/Mn4 Kolozsvár, máius 10. Szombaton este nyitotta meg Ünnepélyesen a nagyszabású kolozsvári művészeti heteket Tasnádi Nagy András, mint az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke. A négy ünnepi hót a Mátyás király Diákházban rendezett erdélyi iroaalmi esttel kezdődött, amelyen felvonultak az erdélyi irodalmi élet kiválóságai. Megjelent az esten'Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, a székesfőváros képviseletében Nómethy Károly tanácsnok, ott voltak Kolozsvár város polgári-, katonai- és egyházi előkelőségei, az erdélyi irodalmi és művészeti élet legkiválóbD képviselői. A hatalmes dísztermet, zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség. Ho/Mn hosszas ünneplés fogadta Tasnádi Nagy Andrást, midőn az emelvényre lépett, hogy elmondja megnyitó beszédét. Történelmi viszszapillantásában megemlékezett a magyarságnak a Duna völgyében egy évezreden át betöltött hivatásáról* Amikor teljes függetlenségünket visszanyertük - mondotta - országunk legszebb részeit elveszítve vérző csőnkként álltunk egy megsemmisilésünkre törő ellenséges világ közepén. Amikor uj európai exisztenciát kellett magunknak kiverekednünk s *a legjobb nemzeti erőkre lett volna szükségünk, ' ' mindenünkből kifosztva, lefegyverezve, bénán, úgyszólván teh-etet;lens>é>ra-vo.li«nk kárhoztatva. \Csak most, az elvesztett területek java^dszének visszatérése után vagyunk abban a helvzetben, hogy történelmi hivatásunkhoz hozzáerősödjünk s pozíciónkat az uj -Európában előkészíthessük egyrészt a fegyvereinkkel szerzést respektussal, másreszt műveltséggel, tudással, irótolial, f es tő ess ettél, zenével, színpaddal, tudománnyal. Most is ennek a feladatnak szolgálatában vagyunk itt. Kzt szolgálja ez a mai irodalmi est, ezt azok a művészeti hetek, amelyekre ma Erdélyből, s az egész országból sokan egybegyűltek s amelyeknek keretében iróinkat f keltőinket, muzsikusainkat fogjuk hallgatni, képzőművészeink alkotásait iatni, történelmi multunkra fogank emlékezni, népünk lelkének ••művészeti kisugárzásában építészeink alkotásaiban fogunk gyönyörködni. ismertette az erdélyi magyar irodalom és művészet 22 esztendős hőskorát, nemzetmentő és nemzetmegtartó munkáját. Az ebből áradó hit gyökeret vert - mondotta - tudtuk, hogy Erdély nagyar s az marad mindörökké. Bebizonyosodott ismét, hogy a lélek erősebo minden hat alomnál, hogy a nyers erő csak ideig-óráig kerekedhet felül, győzedelmes mégis csak a szellem lesz. Tasnádi Nagy András nagy lelkesedéssel-fogadott megnyitó szavai után báró Kemény János ft áz "rdélyi irodalomcimü előadásába! Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar irodalom a megszállás éveiben az elvesztett haza helyébe megteremtette a láthatatlan hazát, amely nem ismer hstiV rokat. A feltámadás biztos reményét őrző szellemházat építették meg a legbiztosabb alapon, az ősi földön. Hangoztatta, hogy az erdélyi irók nagy feladatai a felszabadulás után sem szűnnek meg. Ezután az irodalmi est műsorán Tamási Áron, Nyirő József, Kós Károly. Asztalos István egy-egy elbeszélését olvasta fel és a kolosgvéri Nemzeti Színház kitünp előadóművészei Reményik, Tompa, Aprily, Berde Mária, Bartalis János, Szabadi László, Dsida Jenő, Kiss Jenő verseiből adtak elő, továbbá elhangzott Makkai Sándor egyik történelmi novellája, ^ majd Kodály nápdalfeldolg:? zásaival Török Eizsebet, Raics István zongoraki-jQs ér étével és az állami t an ít ó ké p zőint éz et /Foíyt..Köv.«7
