Napi Hírek, 1942. április/1

1942-04-12 [0510]

/Dietrich .velencei beszédének folytatása,/ Ke/Ke 5 ;- 1 velencei kongresszus az ellenséges sajtó erkölcsi kivégzését jelenti, Bűneinek tudatában ez a sajtó nen is ner védekezni szigorú vádjaink ellen* » Befejezésül Dietrich dr, kijelentette, hogy ha mindenki ugyanolyan hévvel ós lelkesedéssel folytatja végig a harcot, mint aninö a kongresszus folyamán megnyilatkozott, akkor eddig soha neg nem ért eredmények várhatók, amelyei szabaddá'.teszik az utat a józan emberi ész és a népek békés boldogulása számára, /MTI/ » 4 t Ke/Ke 5 Velence, április 12, /Stefani/ Eavolini olasz népnevelésügyi miniszter a velencei ujságiró-kongresszus záró-ülésén t : a következő beszédet mondotta: - - Kedves Bajtársaim l engedjék mer nekem mindenekelőttj hogy kifejezést adjak örömünknek, amiért Onoket itt fogadhattuk. Egyszerű, szinte majdnem katonás vendégszeretetünk olyan, aminő illik egy fegyverben álló néphez, amely egyébként a belső arcvonalon is komoly áldozatokra kényszerül. Nem akartuk rejtegetni a valóságot az Önök szenei elől, nert az igazság az alapja újságírásunknak minden köriílnónyek között. - Arra is kórén Önöket, ne tekintsenek bennen nást, mint régi újságírót és különtudósiUát. ' '- A velencei kongresszus ókes»szóló politikai értéket jelent. Megmutatia, hogy az uj rend már a háború alatt is élő valóság, amely minden szakaszon érvényesül. A velencei kongresszus munkálatai megsokszorozták és kiterjesztették az Önök szervezeteinek működési korét. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell azonban, hogy Velencében különféle nyelveken, de teljes lelki összhangban meghatározást nyert a nemzeti ujsagirás nadihelyzete. - Bizonyára'feltették magukban a kérdést, vájjon a ni szövetségünk alkalmi jellegü-e, amely a háború következtében egy oldalra sorakozott államok csoportján alapul a'háborús szükségszerűség aiktálta ' részleges együttműködés keretei k:zett, avagy ezt az állatcsoportot nély, évszázados okok fűzik össze és ezért teljes a lelki közösség ezeknek a nemzeteknek az ujságirói'között. Ezekre a kérdós-ekre ni ujsagirók valamennyien azt felelhetjük, hogy a mi újságírásunk félreismerhetetlen jellegzetességeket tüntet fel. Először is az újságírás, ahogy azt ni értelmezzük ós gyakoroljuk, a népek ós eszményeik szolgálatában álló eszköz. Ellenségeinknél ezzel szemben az ujságirás a plutokráciának ós érdekeinek eszköze, másodszor: a mi "sajtó-fegyelmünk" a szabadsagukért'és életükért harcoló nápek ügyének felelősségteljes szolgálatát fejezi ki. Harmadszor: a ni módszerünk az igazság. Mi nagyrabecsüljük népeinket és nen isnerünkjobb háborús ösztönzést, nint az elszenvedett veszteségek ós vereségek haladéktalan és teljes oeisnerésót az ellenségnek osztott csapások beszámolójával együtt. Ez a mi módszerünk mindenesetre megakadályozza a •híresztelések" keletkezését'ós terjedését, amely époly káros háborús jelenség, > mint a pénzfelhigitás. Ellenségeinknál a módszer homlokegyenest ellenkező. Az o propagandájuk takargatások és cáfolatok koholásán alapul, A'mi legfőbb feladatunk a közhelyek kiküszöbölése és a háborús revíziók, faji, nemzeti, katonai, kulturális és földrajzi reviziók folyamatának negisnertetése ol^ ' vasóinkkal. Az ellenfél újságírása viszont kizárólag közhelyeken nyugszik, amelyek hatalmának alapjául szolgálnak, ugy mint a dollár és a font. & /Folvt. köv./