Napi Hírek, 1942. március/1

1942-03-11 [0509]

0 Wa/Wa2 § Reményi-Schneller Iajos pénzügyminisztert minisztersé­ge negyedik évfordulóján Szász Lajos államtitkár üdvözölte. A négy év eredményei szánokban: 3.600 millió a honvédségnek, 800 jniliió civilberuhá­zsokra, 9 milliárd a nemzeti jövedelem. A magyar Távirati Iroda jelenti: Reményi-Schneller Iajos pénzügyminiszter négy esztendővel ezelőtt vette át a pénzügyi tárca vezetését, amely alkalomból a miniszté­rium főtisztviselői Szász Lajos államtitkárral az élén meleg ünneplésben részesítették. Szász Lajos államtitkár üdvözlő beszédében a számok száraz nyelvén méltatta az eLmult négy esztendő pénzügyu és gazdasági eredményeit, mely években szinte torlódtak a világpolitika eseményei, egyre ujabb és ujabb, súlyosabb és súlyosabb feladatok elé állítva a pénzügyi kormányzatot, A honvédség rendes és rencikivüli szükségletének fedezésére o.6 milliárd pengőt fizettünk ki, aminekr . egyrészt azr a korszerűen felszerelt honvédség , mely már'a harctéren is tanúbizonyságot tett képességeiről, másrészt pedig a 172.000 négyzetkilométerre és 14.7 millió lakosra megnö­vekedett ország. Ennek a nagy összegnek az előteremtése természetesen csak az államháztarfás jövedelmének növelésével volt elérhető, de a bevételek fokozásánál is a pénzügyminiszter állandóan szen előtt tartotta a szociális szempontok érvényesülését. FeJttríUituis Az állami közigazgatás bevételei - ide nem számítva a ' beruházási hozzájárulás évi ISO millió pengőre tehető összeget - az 1938. évi 962 millióról 1939-ben 1150, 1940-ben Í450 és 1941-ben 2300 millió oengőre emelkedtek. Ennek a nagy emelkedésnek egy része természetesen a toruletnagyobbodással is kaDcsolatnan áll és ennek az eredménye. Az adóztatás mérvére vonatkozólag 'közölte'az államtitkár, hogy az egy lakosra eső egyenesadó összege az 1938. évi ~.. " 28.70 pen­gőről a triamni országterületen a múlt évben 48.50 pengőre emelkedett, de az egész megnagyobbodott államterületen átlagban csak 35.80 pengő volt, ami azt igazolja, hogy a kormány e téren is figyelembe vette a visszacsatolt területek átmeneti jellegű gazdasági nehézségeit. Az állami bevételek foko­zatos emelése természetesen csak erőd lendületben levő gazdasági életben volt lehetséges és ezért Reményi-Schneller Iajos. pénzügyminiszter az or­szág tehorbiróképességét is ugyanazzal az energiával igyekezett megerősíteni és felfokozni. A nemzetgazdaság megerősítése érdekében a különböző hitel­akciókon kivül az államháztartás keretében több, mint 800 millió pengőt fordított civilberuházásokra. Hogy ennek az egyre fokozódó beruházási te­vékenységnek milyen kihatásai voltak a magyar gazdasági életre, azt szám­szerűen lemérni nem lehet, de egyedül csaka közlekedés fejlesztésére 550 millió pengőt fordított a kormány. Túladóztatás azonban mégsem következett be, mert a kincstár most is nagyjából ugyanolyan hányadát veszi évről évre igénybe a nemzeti'jövedelmnek, mint azelőtt, amely ma már 9 milliárdnál többre becsülhető. Ez a néhány kiragadott szám élénken igazolja a pénzügy­miniszter politikájának eredményességét és mutatja, hogy a pénzügyi tudo­mánynak és politikának nem minden régi elve rossz, aminthogy nemtöltetle­nül jó az, ami uj. A pénzügyminiszter egyaránt alkalmazza a rógi és uj elveket, aszerint, amint sajátos magyar viszonyaink közepette alkalmasak gazdasági erőforrásaink feÍrokozására és négerősitésére. Reményi-Schneller Iajos pénzügyminiszter néhánv keresetlen szóval köszönte neg az üdvözlést és a tisztviselőkar további támogatását körte ahhoz a nagy munkához, amely előtt állunk. Kifejtette, hogy a háború finanszírozása na egészen más módszerek szerint történik, mint a nult világ­háborúban és igy el fognak maradni azok a pénzügyi és gazdasági jelenségek, amelyeknek akkor tanúi voltunk. /MTI/ V Vi

Next

/
Thumbnails
Contents