Napi Hírek, 1942. március/1

1942-03-05 [0509]

MW Iá/ife2 § A 'Magyar Távirat i'iroda jelenti: A Budapesti Közlöny 1942. évi március hó 6.-i számában . jelent meg a kormány 700/1942. M.E. számú rendelete az értékpapirforga­lom szabályozásáról. A rendelet mindenekelőtt kimondja, hogy a tőzsdén lajst­romozott ós árjegyzett értókpapirokra vonatkozóan a tőzsdén kivül üz­letet kötni tilos ós az ilyen üzlet semmis. A tőzsdén kivtili ügyletkötés tilalmát a pénzügyminiszter a tőzsdén nem'lajstromozott vagy nem ár­jegyzett értékpapírokra is kiterjesztheti. Kiemelendő rendelkezése a rendeletnek az, hogy az egy kézben levő nagyobb részvénymennyiségek - az úgynevezett -pakettek ­bejelentési kötelezettség alá esnek. A bejelentési kötelezettség tekin­tetében a főszabály az, nogy bejelentést akkor kell tenni, ha az egy kézben lévő részvények névértéke á kibocsátó részvénytársaság alaptő­kéjének két százalékát meghaladja. A tőzsdén lajstromozott és-árjegyzett részvények esetéban azonban a bejelentést akkor- is'meg kell tenni, na az egy kézben lévő részvények árfolyamértéke a 200.000 pengőt meghaladja. Viszont a tőzsdén nem lajstromozott és nem jegyzett részvényeknél csak abban az esetben áll fenn a bejelentési kötelezettség,ha a részvénytár­saság alaptőkéje a 500.000 pengőt meghaladja. A pénzügyminiszter a kisebb alaptőkéjű részvénytársaságok részvényeire is kiterjesztheti bejelentési kötelezettséget. A bejelentést egyébként'a Pénzintézeti Központ által megállapított mintának megfelelően 1942 évi március 31.-ig kell két példányban a Pénzintézeti Központhoz benyújtani. A si/vbálvszerü bejelen­tésről a bejelentő tanusitványt kap. Bejelentési kötelezettség terheli azt is, akinek részvényállománya a rendelet hatálybalépése utan alakul akként, hogy a bejelentési kötelezettség szempontjából megállapított értéket meghaladja. Ilyen esetben a bejelentési: i a változástól számí­tott 30 nap alatt kell benyújtani. Ebben a bejelentésben közölni kell a jogelőd nevét, a szerzés módját és jogcimét. Külföldi részvénytulaj­donos helyett a bejelentésre a részvények belföldi őrzője köteles. Ha a részvényeket külföldön őrzik, a bejelentést a külföldi részvényes bel­földi megbizottja vagy maga a részvénytársaság is megteheti. A bejelentési kötelezettség szankciója az, hogy az a részvényes, aki a bejelentési kötelezettség alá eső mennyiséget elérő vagy azt meghaladó részvénymennyiség alapján kivan közgyűlési yagy az alaptőke bizonyos hányaattioz kötött más részvényes jogot gya­korolni, jogát csak-abban az eserDen gyakorolhatja, ha Igazolja, hogy bejelentési kötelezettségének eleget fett. V* Fontos rendelkezése a rendeletnek, hogy a bejelentési kötelezettség alá eső részvények tőzsdén kívüli elidegenítéséhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges. Pénzügyminiszteri engedély szüksé­ges továbbá részvényeknek akár a tőzsdén, akár a tőzsdén kívüli meg­szerzéséhez abban az esetben*ha a szerző fél bejelentési kötelezettség alá eső részvénymennyiséget szerez meg vagy ha a szerzés következtében a már meglévő részvényeinek mennyisége emelkedik a bejelentési kötelezett­ség alá eső mérték fölé. A rendelet további rész-? a tőzsdei forgalom uj rendjé­vel kapcsolatban tartalmaz intézkedéseket. Ezek értelmeben a tőzsdén ajánlatot csak az tehet, akit a tőzsdetanács a tőzsde miniszteri bizto­^sanak hozzájárulásával niteles tőzsdei alkusszá kinevezett, y /Po lyt. köV. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Thumbnails
Contents