Napi Hírek, 1942. február/1

1942-02-10 [0507]

H o- vv/tTv/4 /A képviselőház közjogi bizottságának ülése, l.foljt./ Elkópzelhetetlmnek tartottam, hogy szabad megbeszélés eredményeként létrejött megállapodásokat létrejöttüket követően alig egy órával félre lenessen vetni. Az ilyen eljárás semmiesetre sem mutatja azt a^szellemet. amely a nyugodt és méltóságteljes parlamenti tárgyalás biztosítására alkalmas* A megállapodást ennekfe 11 énére magam és a Magyar Élet Pártja továbbra is Kötelezőnek tartotta magára és mert előttünk valóban az a szempont lebegett, hogy a tőrvény javaslat nyugodt és méltóságteljes tárgyalását ne zavarja meg senmi, a válaázadástól es a vitától tartózkodtunk. Itt a bizottsági tárgyalás keretében azonban szeretnék az" elhangzott felszólalás érdemére néhány megjegyzést tenni. Nagy megelepetés* sel hallottuk, hogy a merőben .uj életformák bevezetését sürgető Magyar Meguíulás Nemz«i£i8zTJcTaia»4^ vezérszónoka állandóan arra hivatkozott és egyik döntő kifogásként azt emlegette, hogy a törvényj avaslattal—életrehivni kívánt intézményre alkotmány]ogunKban nincsen precedens. T Kérdem: : az a párt. amely egész politikai törekvéséi eddig a precedensek'tökéletes félrevetesévei akarta a magyar állam rendjében megvalósítani, miért keres éppen ennél a törvényjavaslatnál precedenseket? A felhozott történelmi példákkal és a hozzájuk fűzött fejtegetésekkel azt hiszem "nem szükséges foglalkoznom. i A felszólaló képviselő ur egyebek kőzött ol^an megvilágítást iparkodott adni törvényjavaslatunknak, mintha a : % nádori intézményt akarnók vele visszaállítani. Erről nincsen szó. A pártközi értekezlet során és a pártok vezetőinek előzőleg külön-külön megadott tájékoztatások során is~ miádig azt hangoztattam, amit a • Magyar Megumfás Nemzeti Szocialista Part szövetség vezérszónoka beszéde végán szinten megállapított, hogy az adott esetben sui generis intézmény létesítéséről van ázó* Nagyon iél tudom, hogy a külföldi alkotmányokban * sincsen erre példa> de mint maja minden külföldi alkotmányban a mi t alkotmány rend szerünkben is az államfő helyettesítéséről a múltban is történt gondoskodás. Csupán az 1920iévi I.törr

4nyoikkel teremtett szabályozástüntet fel ebben a tekintetben hiányt. 'Éppen ezt a hiányt~kivántuk pótolni, azonban a magunk alkotmányos felfogásának, a magyar államszemléletnek megfelelően, nem pedig azeK szerint a példák szerinit^ amelyekre a felszólaló képviselő ur. miután a magyar alkotmányban szerinte precedens nen található, hivatkozott. Három példát hozott fel: az amerikai, a svájoi és a finn alkotmány példáját; Meg kell állapitanom, hogy az amerikai alkotmányiban a köztársaság elnöke a végrehajtó-hatalom feie-r Ugyanez áll a svájci alkotmánvra ^is. Ami végül a finn alkotmányt illeti, a köztársasági elnök akadályoztatása esetén a helyettesítés a "mindenkori miniszterelnök feladata. Erről már a tegnapi pártközi értekezleten~szó volt és már akkor kifejtettem, hogy az államfő helyettesítésének elvüeg többféle megoldása lehetséges. Mi azt a megoldást kerestük és találtuk meg, amely alkotmányos jogfejlődésünknek a legjobban megfelel. Mi az államfői hatalom és a végrehajtó-hatalom között a múltban mindig különbséget tettünk. Az állami szuverenitásból folyó funkciók megoszlását a magyar jogfelfogás nem ugy látja, mint ahogyan az a francia alkotmányban és az Egyesült Államok' alkotmányában jelentkezik. Ezekben az alkotmányokban a szuverenitás a törvényhozó, a végrehajtó- és a birói hatalomra, illetőleg az ennek megfelelő funkciókra tagozódik. ' ORSZACOSLELTÁR