Napi Hírek, 1942. január/2
1942-01-16 [0506]
0 Küm LáA7 A áárpáti Hiradó "Kát pohárköszöntő" cimü vezércikkének folytatása ./ á vezéreik* ircja a továbbiak sorén ismerteti Bárdossy László miniszterelnök és külügyminis ter pohárköszön tőjének főbb kitételeit, amelyekben hangoztatta, hogy Magyarország népi ereje és nemzeti függetlensége teszi képessé az országos a közébe ár ópai béke biztos itására . - Magyarország valójában csakackor tudja ere ié t ki fe jts ni - folyta tia a cikkíró - ha saját nemzeti egyéniségére és függetlenségére támaszkodhat. . ..agyarország sok-sok népnél jóval nagyobb felelősséggel viseltetett a közös európai érdekek iránt, lm gyar ország ""csaknem két évszázadon keresztül a saját testével véd - lm-zte üurópát. Kol volna ma a fehérember^ minden hatalma és gazdaggága, ha Magyarországban nem lett volna annyi erő, hegy a keleti rohaant még saját léte árán is feltartóztathassa. A minden délben megkonduló harangszó hirdeti a magyarság fel nem becsülhető érdemeit a i*yugat vélelmébei , * magyarrág valóban szilárd öntudattal kekinthet jövendője elé. amikor a bo!3eviznus képében Aelet újból fenyegette Nyugatot, ^tegyarország történelmi elhivatottságának tudatában ragadta meg a fegyvert s nem is teszi le addigi airig közös erővel meg nem semmisiti az ellenséget. Bnnek adott kife jezést Bárdossy László miniszterelnök is. JÍ vezércikk a továbbiai* során ismerteti Ribbentrop németbirodalmi külü^yaániszter \a laszbeszédét, a melyben a többi között rámutatott a magyar katonák győzedelmes harcaira, a melyeket német bajtársaik oldalán vivtak meg ebben a háborúban. - -"-anubi zonys ág volt ez a két beszéd - fejezi be cikkét a .Kárpáti Hiradó - hogy az évszázados magyar-német barátság a mostani súlyos időkben erősebb.mint valaha, irőnk és független nemzeti létünk biztos tudatában haladunk tovább a zon az utcn, amelyet a hagyomány.a kölcsönös érdekek, érzelmük és már eddig is nagy eredményeket felmutató külpolitikánk szamunK.ru kijelölt. ATI/ — •" * .... i. 0 Küm li/W Ungvár, január 16. Uí»4-«y. A Káípáfci B'iradó ilagy Vilmos tollából "ivagyarság és Európa^ vezéreik-ben foglalkozik a magyarság,es Európa eIválaszthata tlansagával. - Azok a népek, amelyek Róma és Bizáno között már a középkorban Bizáncot választották - írja u többi között - már legújabb korbeli politikájukben és szellemi életükben büszkén hivatkoztak európaiságukra, pedig eglsz történetük s magatartásuk mindennek nrndha tó inkább, mint európainak, valóban kiegjenlithete ellentétben éltek.ffyugat-nosztalgiéjuk ős keleti l?lkük örök harcban állott egymással. A kettő közötti konfliktusra iíen jellemző a délázláv ál la m ö ssze omlásának minden kisérő jelensége. A Bibizánc kulturhatésában fejlődő népek Konstantinápoly eleste után minainkább Moszkva befolyása alá kerülnek, úz európai eszmeáramlatok megtörnek határaik előtt* Oroszország ugyanilyen hermetikus elzártságban élt Surópától.üz orosz függvény-nép éknél erőse bb volta bolsevizmus hatása is c -Délkelé te urópa többi népe és a magyarság között azjron éles ha tár vona lat ,hogy a magyarság történelmi államszervezetén belül levő területek mindig nyitott kaput tartottak nyugat felé. A magyarságban megvoltak azok a szilárd tradiciók, amelyek alkaJ>asak voltak arra, hogy a nyugati eszme áramlatoka t a mi viszonyainkhoz hozzáidrmitva alkalmazza, ivagyarság és európaiság tehát nem szükségszerű ellentétek. Ha következetesek vagyunk, a mai európai eszmeáramlatokat a> kai inkább kihasználhatjuk hatalmi létünk bi z to s it á s «ra, m in t b ár mi ke r v a la ha, /Fol yt ,köv . / ORSZÁGOS LEVÉLTÁÉF .
