Napi Hírek, 1942. január/2

1942-01-27 [0506]

WiDö/Vv/4 Berlin, ianuár 27. ' m N - Illetékes német helyről közlikjlppen a legnagyobb délamerikai államok voltak . azok, amelyek Rióban bebizonyították, hofey nem hagyják magukat megijeszteni Washingtont él .Ez«« államok vezetőinek most aztán azt is be kell bizonyítani, hogy továbbra is értik a módját", hogyan vigyék keresztül saját nemzeti érdekeiket, bármennyi re is fenyegeti őket aszakamerika. Egy kérdésre válaszolva a Wilhelmstrasse kifejtette véleménvéj a pánamerikai értekezlet eredményét illetőleg és kifejezésre juttatta, * hogy Németország éppen ugy mint "Olaszország és Japán az események További fejlődését Az özekkel a délamerikai államokkal fennálló politikai ós gazdasági kapcsolatainak háború utáni kialakulására való tekintettel fog}a figyelemmel kisérni. Herlinben emlékeztetnek arra, hogy a rioi értekezletet azért faivták össze, hogy tisztázzák a latin-amerikai országok álláspontját az Egyesült Államok és Japán, valamintaBerlin-fióma tengely között beállott hadi állapotra való tekintettel. Az értekezlet indító rugója Roosevelt elnök volt , aki Sumner Welles államtitkárt küldötte Rióba. Az államtitkár feladata volt, hogy az Egyesült Államok által kihívott háborút Japánnal, Németországgal és Olaszországgal az egész nyugati féltekére kiterjessze. Különösen a legnagyobb szabad délamenkai államokat- kellett volna rábeszélnie a háborúban való részvételre ós ugyanakkor azokat végleges függőségi viszony bajhoz ni az Egyesült Államokkal szemben, amilyen függőségi viszony a közép nr-'ftamerikai államok egész sorával már fennáll... Az ószakamerikaiak - erre Berlinben ismételten rámutatnak az értekezletre már az első" naptól kezdve a legnagyobb nyomást gyakorolták. Nem sajnálták sem a katonai, sem a gazdasági jellegű fenyegetéseket," még kevésbbe takarékoskodtak a zsarolási és megvesztegetési kísérletekkel. A szerepeket ugy osztották ki, hogy az Egyesült Államok követeléseinek csak egy részét hozta elő Sumner Welles maga. a másik felét azok a latinamerikai államokból származó strohmannok- : terjesztették elő, amely államokat Rooseveltnek már sikerült-egyiptoinizálniS Az északamerikai célt, a háború kiterjesztését, amint azt a rioi értekezlet eredménye bizonyítja, nem sikerült elérni. A második követelést sem teljesítették, azt ugyanis, hogy latinamerika feltétel nélkül szakítsa meg diplomáciai es gazdasági kapcsolatait a tengelyhatalmakkal és Japánnal. Tíz napig tartó tárgyalások után végül megállapodtak az ismert megegyezése szövegben. Ennek megfelelően az anerikai köztársaságok h.• x ' ajánlják alkotmányos formák között, ahogyan azt saját törvényei^ különös körülményei^ valamint minden egyes országnak földrajzi helyzete a jelenlegi földrészek közötti viszályban negengedik, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat az Egyesült Államokkal harcban álló hatalmakkal. Berlini politikai körök |elfogása szerint nem sikerült a rioi értekezleten egyhangú véleményre jutni, hogy ilyen lépés szükséges és hogy éppen ezért minden egyes kormánynak tetszésére van bizva, hogy milyen irányban dönt. Hogy ez a cselekvési szabadság mennyire bfolyásolja az ígyes orazágck tényleges politikáját, azt - a Wilnelmstrasse véleménye szerint a jövő fogia megmutatni. Kétségtelen, hogy azok az országok,' amelyek magukat gyöngéknek érzik ahhoz, hogy az e szakai erikái nyomásnak sokáig ellenálljanak, mint Roosevelt hűbéresei az Egyesült Államok háborús arcvonalába fognak állani. így például Sumner Welles Rióban már közölte is, hogy Peru hajlandó magát a washingtoni diktátumnak alátvetni. Uruguay és Bolívia is. ahol az amerikai nagykövetek hosszabb idő óta a főbiztosokéhoz hasonló tevékenységet folytatnak, u^ylátszik szintén hasnnló lépess .„re készül. Bármiképen alakuljon is a helyzet Amerikában, német megítélés szerint, ez semmit sem változtat a bukáson, amely felé az Egyesült Államok