Napi Hírek, 1942. január/2
1942-01-20 [0506]
H7 Cs/H 8 Buenos -uiroa, január 20»/Német Távirati Iroda/ N A rio de janeiroi értekezlet teljes ülése félbeszakította üléseit, az albizottságok azonban tovább üléseznek és a teljes ülés elé terjesztendő indítványokat tárgyalják. Sumner Yfelles fölszólította a délaraerikai köztársaságokat, hogy a tengelyhatalmakkal ós az alájuk rendolt országokkal a tévbeszélőés táviróforgalmat ellenőrizzék és korlátozzák. kossetti chilei külügyminiszter aranytartalékok létesítésére szélit ott a fel az egyes államokat. Ujabb javaslatok benyújtásának záró időpontját éjfélre tüzéók ki. Aranha, Sumner T/elles és Huiz G/uinazu között tovább folynak azok a megbeszélések, amelyekkel ró akarjak birni Argontiaa képviselődét, hogy közösen szakítsák meg a kapcsolatokat a tengelyhatalmakkal. Ruiz Guinezu hir szerint nagyon tartózkodóan viselkedik és arról beszélnek, hogy ellenjavaslatot készül tenni./MTI/ Et Küm P7 Rio de Janeiro, ianuár 2o. /OFI/ Bár nem lehet túlzott je^ntőséget tulajacnitani annak, hogy Chile határozottan ürgentina oldalára élit az Sgyesült Államokkal hábortfoan álló hatalmakkal való diplomáciai kapcsolatok kérdésében, mégis ez a hir igen erős benyomást keltett az értekezlet köreiben, Chile a tengellyel való diplomáciai kapcsolatok EB gszakitésájól szóló terv alüeaiá n lasf-pglalásána k igazolására egészen más érveket hoz fel, mint Argentína, Argentína tehetnem áll egyedül ebben a kérdésben, de nem is befolyásolja Peru álláspontját. Noha a perui bizottság rendkívül tartózkodó magatartást tanús"it, amelynek oka elsősorban az, hogy ne hangolja maga ellen az Egyesült Államokat abban a pillanatban, amikor az Sgyesült allanok közvetítenek az Souadorral való viszályában, azt gcndoljék, hogy Peru ellene szavaz majd annak a javaslatnak, amely megfelelne a hadiállap*tot megelőző nyilatkozatnak. Mig Argentína álláspontját az~al indokolja, Hogy Argentínában nagy^ külföldi, különösen olasz települések vannak, Chile magatartását elsősorban katonai okokkal magyarázza. A diplomáoiai kaposoiátok rm'gszakitása esetén a te kin tél vállán ok héboruba lépnének az egész dél* amerikai földrésszel. Chije az esetleges támadásnak nem tudna ellenállni. Valamennyi délamerikai köztársaság közül Chile a legsebezhetőbb földrajzi helyzetinél fogva. & chilei t^geri haderő nem ele-gendő a rendkivül hosszú chilei tengerpart hatásos e 11 enőrzósére , Chile 3B gerősebb oka az, hogy rom tudna ellenállni olyan hódítási kísérletnek, amely valamely tengeri hadászati pontjáról indulna ki, Á tapasztalat szerint az egyik legfontosabb chilei hadászati pontnak, a Mag9lián-szorosnak megvédéséhez az egész chilei hajóhadat mozgósítani kellene s rré g ebben az esetben is a szoros biztonsága kétséges lenne, Tehát az értekezleti körökben bizonyos zavar lett úrrá, ahol egymásnak e llentmondó hirek keringenek. így azt álUtotték, hogy Chile módosította .álláspont ját, mert Sumner Welles biztosítékot adott, hogy az egyesült Ál'amok tengeri hadereje megvédi a chiei partokat és a chilei hajóhadat. Arról is beszéltek, hogy ^.szakamerika felajánlotta, hogy csapatokat küld Chilébe a- tenger közelében fekvő salétrommezök és rézbányák védeImének biztositására. Lindamellstt jó forrásból eredő hir szerint az ártekezleten a helyze t változatlan, ATI/ ORSZÁGOSLEVÉ^fe
