Napi Hírek, 1942. január/1

1942-01-13 [0505]

iwJííx.vr í ó k i ó, január 13. /OFI/ , • , . A japánok január 11.-én foglalták «1 íarakan szigetét, "s kőolaj-szigetet", amely évente 700.000 tonna kitűnő miaőségu.es HXMXHI Diespl-'"otoroktan finomítás nélkül és azonnal használható kőolajat termel. Hasad* ellentengernagy, a japán tengerentúli társaság elnöke csajto előtt kijelentette, hogy a japán tengerészet nagyobbrészt tarakani kőolajat használt mindaddig, amig Holland-India nem alkalmazta az olajzárlatot J?pánaal szemben. Hamada megjegyezte, hogy Kobaiasi 1941 elején tetWatogaliásáiiak az veit a célja, hogy jdataviával letrölaumvásárlási egyezményt kössön. Az ajánlatot ezonban kereken visszautasítottuk, ümuro, aiapan kőolaj társaság igazgatója, aki a helyszínen tanulrr anyozta meg 1932-ben a tarakani olajmezőket, kijelentette, hogy az olajkutak termelése meg jelentékenyen fo' ózható, iz olajmezők előnye az is, hogy magasauo helyeken lehet tartályokat építeni, ahonnan az olajat csöveken.lehet elvezetni szivattyú használata .nélkül is. 'farakan kikötőjeben tízmillió tonnás haj ok is megfordulhatnak. (Mlj ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció íkCsm Hio de Janeiro, január 13./OFI/ A pánamerikai értekezlet csütörtökön nyílik meg. A részivevő 21 amerikai köztársaság legnagyobb részét külügyminiszterek képviselik, Az értekezlet köreiben szerzett értesülések szerint a pánamerikai unió meg fogja állapítani, hogy Japán lépései az egyesült államok ellen és a tengely államainak hadüzenete veszélybe hozta ö nyugati, földöv biztonságát ós szükségessé tette a földrész többségét jelentő nemzetek közötti kapcsolatok megszilárdítását. Aziránt sincsen kétség, hogy az értekezlet ugyanakkor, amikor kifejezi a pánamerikai érdkközösséget ebben a viszályban, alkalma 3 esz kifejezésre juttatni a totalitarizmus elleni álláspontját is. A 31 amerikai köztársaság tökéletesen megérkeznek 8 p áramé rikanizsius nasy elveit illetőleg és csak arról lehet szó, hogyan ke?lene segíteni az jigyesult Államoknak, Az a^mód; ahogyan az amerikai Köztársaságok a december 7

r

iki eseményeket fogadták arra vall, hogy az egyes köztársasagok álláspontjában nagy különbségek Jannak. Mig egyesek megelégedtek volna azzal, hogy ez ügyesült államokkal fon ül ló érdekközösség tényét móge-jszor hangsúlyozzák, addig mások elmentek egész a diplomáciai kapcsolatok megszakításáig, sót a hadiállapot bejelentéséhez mindazokkal az államokkal, amelyek ellenségei az i'gvesült kimarnak, viszont voltak olyanok is, amelyek nomhodviselő félnek jelentették azokat az amerikai államokat, amelyek bekerültek a viszályba. Szzel kapcsolatban sokan arra gondolnak, hogy Ohile, amikor az értekezlet összehívását.kezdeményezte elsősorban rz állásfoglalások tisztázását tartotta szem előtt és tudni tn-aíj akarta, hogy a kölcsönösen vállalandó kötelezettség meddig téried* Ssvébként kevés valészinüség van^-ip^.faogyWamerika országai hadfállapotot jelentenek be a totelitaris államokkal. Jellemző erre Guinazu legutóbbi állásfoglalása sz amerikai katonei szövetség gondolatával szemben? De ugylátszik? •• h-gy sz egyesült államok egyáltalán nem foglalkozik ilyen javaslat tervével. Az a yelencny hog.y a valdsagoan az értekezlet napirendjét legfóképen gazdái 5 ?

Ln

e

ÜT %

ra

£

s

f ^HÖF

1

' ? ¥5

llttk

4. meggondolások csfk Setéi? k£ |^ttl^SS&-SrÍ! semmifele UuQÍás flem tör

^nik katonai, Illstőleg teni * *' •. . , általában uralkodó az a vélemény, hogy a gazdasági kérdósekmegvitatásán kivül az értekezlet legfúbb gondba lei a folitikai ál"*tS5S

a

!? ^Jtositasa a latin áaerika összes köztársasagaiban. Igy a bizottságok munkatervében bizonyara nary szeredet fog játszani az idegenek íes-edelmesnek tartott tevékenysége. félószinüleg noVfog nehézségbe

S

ÍkozK mmegegyezés létesítse ebben a .kérdésben, iz értekezlet köreiben végül altalaján meg vannak győzodvu arról, hogy lehetséges ".esz olyan szövegezést